A közoktatásügyi reform keresztülvitelének lehetőségéről Magyarországon parlamenti központosítás segélyével. Pest, 1865.; A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon. Pest, 1866–1869.; Magyarország helyzete a reálunióban. Pest, 1869. (német nyelvű kiadás. Pest, 1870.); Államintézményeink és a kor igényei. Pest, 1871.; Die Demokratie. Leipzig, 1877–1882. és 1898.; Die römische Massenherrschaft, Pest, 1893. (2., halálát követően megjelent kiadás, Budapest, 1901.); Az athenei alkotmányjog történetének korszakairól. Budapest, 1879.; A miniszteri felelősség eredete az európai alkotmány-történelemben. Budapest, 1883. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VII. 6.); Sallustius államformái és a görögök politikai irodalma. Budapest, 1885. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VII. 8.); Montesquieu elmélete a monarchiai államformáról a L’esprit des lois első tíz könyvében és az európai alkotmányfejlődés. Budapest, 1885. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VIII. 1.); További adalék a görögök politikai irodalmának kritikai történetéhez. Budapest, 1886. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VIII. 4.); Melyik görög állam közelítette meg leginkább a képviseleti rendszer alapgondolatát? Budapest, 1886. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VIII. 6.); Gondolatszabadság és ódon tömeguralom. Budapest, 1886. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VIII. 9.); A két utóbbi évtized államformatani irodalmának kritikai méltatásához. Budapest, 1887. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből VIII. 10.); Az európai monarchiák rendszeres alaptörvényeiről, tekintettel ezek alkotmánytörténelmi előzményeire. Budapest, 1887. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből IX. 1.); Az athenei állam és társadalmi jelentősége az emberi haladásra nézve Kleisthenestől Ephialtesig. Budapest, 1887. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből IX. 2.); Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmében. Budapest, 1887. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből IX. 4.); Tudomány és társadalom. Budapest, 1888. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből IX. 10.); Adalék a római alkotmánypolitikához és államjoghoz. Budapest, 1888. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 1.); Adalék a Magyar állampolgári társadalom egysége természetének elméletéhez. Budapest, 1888. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 2.); A király tanácsosainak felelőssége Aragóniában és Magyarországon III. András óta. Budapest, 1888. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 5.); Taras, Syrakusa, Akragas és egyéb görög államok demokratiája. Budapest, 1890. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 9.); A tudományos és irodalmi kitünőségek jogcíme a felsőházi tagságra az európai államok alkotmánytörténelmében, különös tekintettel a spanyol alaptörvényhozásra. (1808–1876.) Budapest, 1890. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XI. 2.); Az athenei alkotmányjog történelmének korszakai azon csak imént fölfedezett görög munkában, melyet némelyek Aristotelesnek tulajdonítanak. Budapest, 1891. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XI. 3.); További tanulmány a legujabb fölfedezett Athénaion Politeia. Budapest, 1891. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XI. 5.); Kritik der Staatsreformen des Aristoteles. Leipzig, 1891. Mit einem Anhange, enthaltend die Anfänge einer politischen Literatur bei den Griechen. Vermehrte Ausgabe. (2. bőv. kiadás. Leipzig, 1901.); Montesquieu und die Verantwortlichkeit der Räthe der Monarchen in Aragonien, England, Ungarn, Siebenbürgen und Schweden. Leipzig, 1892. (2. kiadás. Leipzig, 1901.); Elemente der Politik. Versuch einer Staatslehre auf Grundlage der vergleichenden Staatsrechtswissenschaft und Culturgeschichte. Berlin, 1895.; Herodotos és Anytos psephismája. Budapest, 1899. (In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XII. 3.) és Görög történelem. Különös tekintettel az athenei történelemre és ennek forrásaira. Budapest, 1900.