Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Suhayda János főbb munkái

A Magyarországra szóló, ideiglenes törvényszéki szerkezet és perlekedési rend polgári része. Pest, 1850.; Váltójogtan. Pest, 1851.; Szerződésjog. Pest, 1852.; A Magyar-, Horváth-, Tóthország, Szerbvajdaság és Temesi Bánság számára 1852. szept. 16-án kiadott és 1853. jan. 1-jén életbe lépő ideiglenes polgári perrendtartás hivatalos magyar szövege gyakorlati magyarázattal. Pest, 1853.; Vagyonjog. Pest, 1853.; Magyarország közjoga, tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (gr. Cziráky Antal után). Pest, 1861.; A magyar polgári törvénykezés rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz alkalmazva. Pest, 1861. (a negyedik kiadás 1869-ben jelent meg ugyancsak Pesten); A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírók értekezlete által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva. Pest, 1862. (a negyedik átnézett és bővített kiadás 1869-ben jelent meg Budán, a hatodik átnézett és bővített kiadás kiadás 1874-ben jelent meg Budapesten); A köteles rész. (székfoglaló). Akadémiai Értesítő 1864. (kivonatos formában) és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai, Törvény- és Történettudományi Osztály Közlönye 1865–1866. (teljes szöveg); Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. Jogtudományi Közlöny 1866.; A honosításról és a külföldiekről, magyar és külföldi jogi kútfők szerint. Tájékozásul a törvényhozás terén. Pest, 1867.; A magyar polgári törvénykezési rendtartás – 1868. LIV. tc. – és az arra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletek. Pest, 1869.; Pénzügyi törvényszékek. 1–2. Jogtudományi Közlöny 1869.; A vegyes házassági válóperekről. 1–3. Jogtudományi Közlöny 1871. és Emlékbeszéd Császár Ferenc tiszteleti tag fölött. Pest, 1871.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave