Ancuta, C.-R.: Beziehungen zwischen Rumänien und Österreich ‒ Ungarn, Erzherzog Franz Ferdinand und die Ausgleichverhandlungen zwischen den ungarländischen Rumänen und Budapest (1913‒1914). Romanian Journal of International Affairs 3 (1997) 191–206.; Apponyi, A.: Emlékirataim. Ötven év. I. kötet – Ifjúkorom – Huszonöt éven át ellenzékben. 3. kiad. Budapest, 1926.; Ifj. Ábrányi, K.: Széll Kálmán és pályafutása. Budapesti Napló, 1901. 12–13. szám.; Balanyi, Gy.: A Balkán-probléma fejlődése a parisi kongresszustól a világháború kitöréséig, 1856‒1914. Budapest, 1920.; Beck, J. Chr.: Erzherzog Franz Ferdinand und Baron Max Vladimir Beck. Wien, 1956.; Bérenger, J. ‒ Kecskeméti, K.: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 1608‒1914. Budapest, 2008. 343–424.; Bertényi, I. ifj.: Széll Kálmán és a Dunántúli Közművelődési Egyesület. In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk. ifj. Bertényi, I. ‒ Géra, E. ‒ Richly, G., Budapest, 2012. 37–63.; Chlumecky von, L.: Erzherzog Franz Ferdinand. Wollen und Wirken, Berlin, 1929.; Csengery, A.: Deák Ferenc emlékezete. Budapest, 1877.; Csengery, A.: Deák Ferenc. Történetírók és történetírás. Budapest, 1884.; Czernin, O.: Im Weltkriege. Berlin, 1919.; Dolmányos, I.: A magyar parlamenti ellenzék történetéből. 1901–1904. Budapest, 1963.; Egry, I.: Deák Ferenc. Történeti arckép. Budapest, 1941.; Eöttevényi, O.: Ferenc Ferdinánd. Budapest, 1991.; Eötvös, K.: Deák Ferenc és családja. I–II. k. Budapest, 1905.; Fekete, S.: A nemzet prókátora. Budapest, 1979.; Ferdinandy, M. ‒ Gogolák, L.: Magyarok és délszlávok. Budapest, 1940.; Ferenczi, Z.: Deák élete. I–III. k. Budapest, 1904.; Foster-Arnold, F.: Deák Ferenc. Budapest, 1881.; Franz, G.: Erzherzog Franz Ferdinand und die Pläne zur Reform der Habsburger Monarchie. Südosteuropäische Arbeiten, Bd. 35. Brünn‒München‒Wien, 1943.; G-i.: Széll Kálmán és a Balkán kérdés. Magyar Nemzet, 1943. október 10.; Gratz, G.: A dualizmus kora. Magyarország története, 1867–1918. I–II. Budapest, 1935. (utánnyomás: Budapest, 1992.); Gyulai, P.: Emlékezés Deák Ferencre. Budapest, 1906.; Halász, I.: Egy letűnt nemzedék. Deák Ferenc. I-V. Nyugat, 1910–1911.; Hamza, G.: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. Budapest, 2009. 493–495.; Hamza, G.: A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Budapest, 2002. 221–222.; Hantsch, H.: Die Nationalitätenfrage im alten Österreich. Das Problem der konstruktiven Reichsgestaltung. Wiener Historische Studien, Bd. 1., Wien, 1953.; Havass, R.: Magyarország és a Balkán (Szerbia, Bulgária, Románia). Gazdaságpolitikai tanulmány. Földrajzi Közlemények 1913. 153–216.; Kann, A. R.: Erzherzog Franz Ferdinand. Studien. Wien, 1976.; Kemenchey, L.: Széll Kálmán és gróf Tisza István első kormánya. A magyar országgyűlés története 1867–1927. Budapest, 1928.; Király, B.: Deák Ferenc. New York‒Boston, 1975. (Budapest, 1993.); Kiszling, R.: Erzherzog Franz Ferdinand von Österreich‒Este. Graz‒Köln, 1953.; Kozári, M.: A dualizmus kora 1867–1914. Budapest, 2009.; Kristóffy, J.: Magyarország kálváriája. Az összeomlás útja. Politikai emlékek 1890–1926. Budapest, 1928.; Láng, L.: A magyar és osztrák államháztartás. Budapest, 1881.; Láng, L.: Javaslat a quota megállapítására. Budapest, 1897.; Lukács, L.: Kálmán Széll. Pester Lloyd, 1915. 317. szám.; Markó, L.: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Budapest, 2000.; Mikszáth, K.: Az én kortársaim. Budapest, 1904.; Molnár, A.: Deák Ferenc. Budapest, 1998.; Niederhauser, E.: Forrongó félsziget: a Balkán a XIX–XX. században. Budapest, 1972.; Pál, A.: Bosznia-Hercegovina politikai szervezete. Budapest, 1913.; Pölöskei, F.: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények. Budapest, 2001.; Pulszky, F.: Deák Ferenc. Budapest, 1879.; Rácskay, J.: Széll Kálmán, 1843–1915. Vasi Szemle 1989. XLIII. évf. 213–222.; Ress, I.: Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában. Budapest, 2004.; Sarlós, B.: Deák és a kiegyezés. Budapest, 1987.; Schwarzwölder, Á.: Az 1901-es összeférhetetlenségi törvény megszületésének körülményei. In: Kutatási Füzetek 20. Pécs, 2013. 177–197.; Schwarzwölder, Á.: Die Umstände der Entstehung des Inkompatibilitätsgesetzes im Jahre 1901 in Ungarn. In: Szamonek, V. (Szerk.): A 11. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia előadásai. PTE Grastyán Endre Szakkollégium, Pécs, 2013. 332–341.; S. Halász, T.: Széll Kálmán életrajza. Budapest, 1943.; Sieghart, R.: Die letzten Jahrzehnte einer Grossmacht. Wien, 1965.; Sitte, M.: Alexander Brosch von Aarenau. Ungedruckte Diss. Wien, 1961.; Sosnosky von, Th.: Franz Ferdinand, der Erzherzog‒Thronfolger. Leipzig, 1929.; Szabad, Gy.: Forradalom és kiegyezés válaszútján. Budapest, 1967.; Szabó, D.: Széll Kálmán. In: Nagy képes jubileumi arcképcsarnok. (red. Rácz, Á.) 3. átdolg. kiad. Budapest, 2002.; Széll Kálmánné Vörösmarty, I.: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéről. Budapest, 1926.; Széll, T. ‒ Széll, K.: Adalékok a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család történetéhez különös tekintettel a bucsui ágra. Vasi Szemle 1999. LIII. évf. 3. sz. 357–370.; Takács, P.: Deák Ferenc politikai pályája 1849–1865. Budapest, 1991.; Timár, I.: 150 éve született Széll Kálmán. Vasi Honismereti Közlemények. 1993.; Vikár, B.: A szabadelvüpárt története. In: Politikai Magyarország. IV. kötet. Budapest, 1914. 1–107.; Weissensteiner, F.: Franz Ferdinand. Der verhinderte Herrscher. Wien, 1983.; Wlassics, Gy.: Deák Ferenc. Budapest, 1923.