Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Felhasznált irodalom

Őry, J.: Berzeviczy Albert és a debreceni egyetem. Debrecen, 1895.; Heinrich, G. (Szerk.): Akadémiai Értesítő. XVII. 1906, 219–229.; A miskolci (eperjesi) jogakadémia tanárai: Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félévszázados évfordulója ünnepére. Pécs, 1925.; Drucker, Gy.: Berzeviczy Albert és az Interparlamentáris Unió. Pécs, 1934., Herczeg, F.: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest, 1934.; Angyal, D.: Berzeviczy Albert. Századok, 70, 1936, 238–240.; Babits, M.: Berzeviczy Albert. Nyugat, 29, 1936, 251–252.; Berzeviczy Albert búcsúztatása. Budapesti Szemle, 241, 1936, 107–113.; Halmi, B.: Fejek, Budapest, 1937.; Praznovszky, I.: Berzeviczy Albert emlékezete. Budapest, 1937.; Balogh, J.: Berzeviczy Albert emlékezete. MTA emlékbeszédek, XXIII. Budapest, 1938.; Ravasz, L.: Berzeviczy Albert. Budapesti Szemle, 248, 1938, 227–231.; Szász, K.: Emlékezés Berzeviczy Albertre. Budapesti Szemle, 258, 1940, 61–73.; Kornis, Gy.: Európai magyar művelődés. Berzeviczy Albert. In: Kornis, Gy: Tudós fejek. Budapest, 1942, 61–120.; Mártonffy, K.: Jogi oktatásunk új rendje. Városi Szemle, 32, 1946, 421–461.; Mann, M.: Kultúrpolitika a dualizmus korában. Budapest, 1993, 112–123.; Felkai, L.: Berzeviczy Albert a művelődéspolitikus. Magyar Pedagógia, 98, 1998, 27–40.; Tőkéczki, L.: Történelmi arcképek. Budapest, 2002, 41–43.; Gerencsér, T.: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI, 2011, 3–4, 195–199.; Gali, M.: Berzeviczy Albert élete és munkássága (1853–1936). PhD disszertáció. Eger, 2017.; Gali, M.: A márványarcú miniszter. Budapest, 2017.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave