Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Bruckner Győző főbb munkái

Galeotto Marzio De egregie, sapienter et jocose dictis ac factis Matthiae regis című műve, mint művelődéstörténeti kútfő. Budapest, 1901.; Báró Thököly Sebestyén és a bécsi béke. Igló, 1906.; Késmárk szabad királyi város műemlékei. Eperjes, 1908.; Késmárk és a Thököly család. Lőcse, 1909. (német nyelvű kiadás: Lőcse, 1910.); A soltészség intézménye a Szepességen. In: Békefi-emlékkönyv. Dolgozatok Békefi Rémig egyetemi tanári működésének emlékére. Budapest, 1912. 106–117.; A szepesi szász nép. Budapest, 1913.; A szepesváraljai 1614 évi zsinat és kánonjai. Nyíregyháza, 1914.; Gróf Thököly Imre késmárki udvartartása. Lőcse, 1914.; A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. (1520–1745-ig). Budapest, 1922.; A Thököly család késmárki magánföldesurasága. Pécs, 1925.; Magyarország belső állapota a mohácsi ütközet előtt. In: Mohácsi Emlékkönyv. (Szerk. Lukinich I.). Budapest, 1926.; Kray Jakab, a késmárki vértanú szereplése és diplomáciai működése II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Akadémiai székfoglaló értekezés. Budapest, 1927.; A svéd alkotmány. Miskolc, 1928.; Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei. Miskolc, 1929.; Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés. Miskolc, 1930.; Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás Négyszázados Évfordulója Ünnepére. (Szerk.). Miskolc, 1930. (német nyelven is megjelent: Gedenkbuch anlässlich der 400-jährigen Jahreswende der Confessio Augustana. Von den Professoren der evang. Hochschule für Rechts- und Staatswissenschaften in Miskolc vorher Eperjes. Lipcse, 1930.); A Confessio Augustana és magyarországi variánsai. Miskolc, 1930. (német nyelvű kiadás: Lipcse); Felsőmagyarország evangélikus egyházközségeinek elszakítása és a szlovenszkói ágostai hitvallású egyház alkotmánya. Miskolc, 1930. (német nyelven is megjelent); A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog. Miskolc, 1934.; A magyarországi evangélikus zsinatok. Budapest, 1934.; Alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1935. (második kiadás: Budapest, 1939.); A magyarhoni evangélikus egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc, 1937.; Leitmotive der neuen ungarischen evangelischen Kirchengesetze 1934–37. Miskolc, 1940.; Leitgedanken der Rechtsbildung der ungarischen evangelischen Kirche seit dem Weltkrieg. Halle, 1940.; A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Okirattárral (1515–1757). Miskolc, 1941.; A magyarhoni evangélikus egyházjog fejlődésének legújabb vezérelvei az 1934–37-iki egyházi törvényekben. In: Notter Antal-emlékkönyv. Budapest, 1941. 113–146.; Lelkészi becsületszék és a Spruchkollégium az evangélikus Egyházjog tükrében. Miskolc, 1942.; Az árumegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kulturális hivatása felsőmagyarországi városainkban. Miskolc, 1943.; A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919–1949. (Szerk. Novák, I.) Miskolc, 1996. (megjelent a szerző halála után).

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Művelődéstörténet

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero