Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Császár Ferenc főbb munkái

Szonett koszorú. Fiume, 1831.; Grammatica ungherese. Pestino, 1833.; Ungarische Sprachlehre, nebst einer Auswahl von Übungen zum Übersetzen mit Anwendung der Interlinearmethode. Pest, 1834. és 1835.; A bűnökről és büntetésekről. (Beccaria után olaszból ford.) Zágráb, 1834.; Váltó óvások. Pest, 1840.; Váltójogi műszótár. Pest, 1840.; Császár Ferencz Költeményei. Pest, 1841.; A fiumei kikötő. Pest, 1842.; Váltótörvénykezési irománypéldák peres és nem-peres ügyekben. Pest, 1842.; Magyar életképek 1843-ból, rajzolva egy Zala megyei adózótól. Pest, 1843.; Utazás Olaszországban. I–II. kötet. Buda, 1844.; Görög-római mythologiai szótár. Pest. 1844.; Császár Ferencz beszélyei. I–II. kötet. Pest, 1846.; A magyar csődtörvénykezés rendszere. Pest, 1846.; A váltóbeli adósság felmondhatása és az alakítandó hitelintézet követelésinek kiváltságos elsőbbségéről. Pest, 1848.; Az adós személye meg nem ítélhető. Akadémiai székfoglaló értekezés. Pest, 1848.; Rákóczi Ferencz discursusai. Pest, 1848.; A magyarországi bírósági szervezetet, perlekedési rendet… ideiglenesen szabályozó rendeletek magyarázata. Pest, 1850.; A magyarországi bírósági szervezetet, perlekedési rendet… ideiglenesen szabályozó rendeletek magyarázata. 2. kiadás. Pest, 1851.; Silvio Pellico értekezése az emberi kötelességekről. (olaszból ford.) Pest, 1853.; Alighieri Dante Uj élete. (olaszból ford., szerző életrajzával, bevezetéssel és jegyzetekkel. 1. és 2. kiadás) Pest, 1854.; Vágvölgyi hét tájkép. Természet után rajzolva 1845-ben. Magyarázó szöveggel kísérve. Pest, 1855.; Magyar hősök képcsarnoka. Életirati vázlatok kíséretében. I. füzet. Pest, 1855.; Őszi lombok. Költemények és Dante fordítás. Pest, 1857.; Olasz költőkből. Pest, 1857.; Makó város közönsége úrbéri viszonyainak jogtörténelmi rövid vázlata. Szeged, 1859.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave