Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.


Eörsi Gyula (1922–1992)

Eörsi Gyula két földrengésszerű gazdasági-társadalmi megrázkódtatás közötti időszakban, 1950 és 1985 között, kis túlzással fogalmazhatjuk így: a „magántulajdon nélküli magánjog” korszakában fejtette ki tevékenységét. A maga korában páratlan hatású tudományos munkássága az ún. „szocialista polgári jog” időszakára esett. Ma tisztán látjuk: paradox fogalom volt ez önmagában is, nem is szólva a hozzá kapcsolódó ideológiai-politikai zsargonról, terminológiáról. A történelem diktálta korlátok ellenére Eörsi Gyula a XX. század második fele magyar jogtudományának legnagyobb hatású alkotója, kivételes adottságokkal megáldott professzor volt. Személyiségének kisugárzásával, előadásainak tartalmasságával és szellemességével lenyűgözte hallgatóságát. A Világhy Miklóssal közösen írt kétkötetes polgári jogi tankönyvből jogászok sok generációja sajátította el a diszciplína alapjait. Hosszú évtizedeken át nem szerzett diplomát jogász Magyarországon, akit ne az ő tanításai vezettek volna be a polgári jog rejtelmeibe. Sziporkázó órái megnyitották a hallgatók előtt a magánjog érdekfeszítő világába vezető utat, rávezették őket a jogösszehasonlítás szükségességére és szépségeire, a külföldi jogrendszerek eltérő megoldásainak tanulságaira. Lenyűgöző volt a katedrán; bármely témában érdekfeszítő fejtegetésekkel, szemléletes példákkal kötötte le a hallgatóság figyelmét. Mint minden szenvedélyes tanár, maga is élvezte óráit, és ezt a belső örömöt is közvetítette tanítványai felé. Az egyéniséget megtörő korban a szellem és a szép iránti hitet táplálta hallgatóiba.

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 705 1

Az 1825/1827. évi pozsonyi országgyűlés alsó táblájának 1825. november 3-án tartott kerületi ülésén megalapították a Magyar Tudós Társaságot, amelyet 1845 óta neveznek hivatalosan Magyar Tudományos Akadémiának. Az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” képezte az Akadémia létrehozásának jogi alapját. A kiemelkedő magyar (magyarországi) és külföldi levelező, rendes, tiszteleti (tiszteletbeli) és igazgató (igazgatótanácsi) tagjok életét és munkásságát bemutató Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól I. című munka reményeink szerint egy új kiadványsorozat első kötete, amely hiánypótló, így a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal tarthat számot nagy érdeklődésre.

A kötetben kiemelkedő, többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave