Boros János

Immanuel Kant

Az ízlés meghatározásai (39. §)

Az esztétikai ítélet a szép feletti kedv kimondása, „a puszta reflexió kedve”,1 mely sem érzéki érzeteken, sem fogalmakon nem nyugszik. Azért megosztható és közölhető, mert a kedv érzése mindenki esetében ugyanazokon a közös, szubjektív, transzcendentális struktúrákon alapul. Az ízlést eszerint úgy is meghatározhatjuk, „mint a képességet annak megítélésére, ami egy adott képzet feletti érzésünket fogalom közvetítése nélkül általánosan megoszthatóvá teszi.”2 Ekkor „az elme célszerű állapotának belső érzése válik megoszthatóvá.”3 Ennek megfelelően az „ízlés… annak képessége, hogy a priori módon ítéljük meg az adott megjelenítéssel (fogalom közvetítése nélkül) összekapcsolódó érzések megoszthatóságát”.4 A reflexióban közvetlenül, fogalmak előtt alakulnak ki az érzések, az elmeerők harmóniájában és harmóniája által. Ezek megoszthatósága abból ered, hogy az elmeerők minden embernél ugyanazok, így összhangjuk során keletkező kedvérzés mindenkivel közölhető.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero