Boros János

Immanuel Kant


Az ízlésítélet és a morális ítélet érzése (42. §)

Kant összekapcsolja az ízlésítélet és a morális ítélet a priori érzéseit. Az esztétikai ítélőerő mellett intellektuális ítélőerővel is rendelkezünk. Ez utóbbival az általános törvényadásra alkalmas maximák tetszenek. Egy maximát egyetemes törvénnyé teszünk, azaz érdeket hozunk létre minden érdek nélkül. Ezen túl az észnek az is érdeke, hogy az eszmék megvalósuljanak, vagy ahogy Kant mondja, „objektív realitással bírjanak”. Azt várja el, hogy „a természet legalább nyomát mutassa vagy jelét adja annak, hogy magában foglal valamilyen alapot ahhoz, hogy feltételezzük alkotásainak törvényszerű összhangját minden érdektől független tetszésünkkel”.1 Ennélfogva a természet szépségéről csak úgy tudunk gondolkodni, hogy abban érdekeltek vagyunk és miközben a természet szépségét csodáljuk, annak cél nélküli célszerűségét magunkban találjuk meg, és felfedezzük a rokonságot a morális célszerűségre való meghatározottságunkkal.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave