Boros János

Immanuel Kant

Miért nem mindenki zseni?

Ha minden szubjektum ugyanazon szerkezetű elmével rendelkezik, akkor miért nem mindenki zseni? A zseni szellemmel rendelkezik, az elme elevenségével, mellyel a képzelőerő gazdag, „gyorsan tovatűnő” játékát fogalommal megragadja és más szubjektumokban hasonló hatást kiváltó műalkotásokban fejezi ki. Ez valójában az esztétikai eszmék ábrázolásának adottsága. Esztétikai eszméken Kant a képzelőerő szabad megjelenítéseit érti, melyeket nem ural hozzátartozó fogalom és megismerési kényszer. A képzelőerő egy másik természetet jelenít meg, mely nem azonos a megismerhető természettel, hiszen végtelen sok természetet tud megjeleníteni. A képzelőerő ilyen aktivitásához nem rendelhető egyetlen fogalom, a hozzárendelt fogalmak kitágulnak, több jelentésűvé válhatnak, és a megismerésben elgondolhatatlan módon más fogalmakhoz kapcsolódhatnak. A „zseni abban a szerencsés – semmilyen tudomány által nem megtanítható és semmiféle szorgalommal nem megtanulható – viszonyban áll, hogy egyfelől egy adott fogalomhoz eszméket talál, másfelől pedig ezekhez az eszmékhez megleli azt a kifejezést, amely által az elmének az eszmék kiváltotta szubjektív hangoltsága, mint egy fogalom velejárója, másokkal megosztható.”1 A megosztott, kommunikációs formává vált műalkotást viszont már másik szubjektum ítéli meg, ízléssel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero