Boros János

Immanuel Kant


Isten vallási szolgálata általában

A vallásnak számos meghatározása lehetséges, Keith E. Yandell szubsztanciális-doktrinális és funkcionális-pragmatikus fajtájukat különíti el. Ő maga funkcionálisnak vélt meghatározást ad, mely szerint „a vallás olyan fogalmi rendszer, amely a világot és benne az ember helyét értelmezi, megalapozza az életmódot, és szertartásokkal, intézményekkel és gyakorlatokkal fejezi ki ezt az értelmezést és életmódot”.1 Ennél valóban lehetne inkább szubsztanciális meghatározást adni, amikor már egy konkrét vallást tekintünk mintának definíciónk megalkotásánál. Az elmúlt évszázadban inkább elfogadottá vált a felfogás, hogy a természeti-fizikai világot a filozófia és a természettudományok értelmezik, míg az embert mint olyat a bölcsészet- és társadalomtudományok. A vallásnak azt a sajátos nem nyilvános világértelmezést hagyták meg, amely értelmezi a világot azok számára, akik elfogadják az adott vallás tanait, vagy akik egyszerűen ahhoz a valláshoz tartoznak. Kant a maga formális meghatározásával a Yandell-féle definíció csoportok „mögé” lép, és azt a kérdést teszi föl, hogy egyáltalán mi a vallás, hogyan jut el a valláshoz az egyén, a szubjektum mely racionális adottságai eredményezik, hogy fogékony a vallásra és a vallásosságra.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave