Boros János

Immanuel Kant

Kant életrajzi adatai1

1724	Április 22-én születik Königsbergben.
1730–32	Az elővárosi „Hospitalschule”-be jár iskolába.
1732–40	A pietista Collegium Fridericianum középiskola diákja.
1737	Anyja halála.
1740–46	A königsbergi egyetemen filozófiát, matematikát, természettudományokat és teológiát tanul.
1746	Apja halála. Gedanken von der wahren Schätzung der lebendigen Kräfte (Gondolatok az élő erők igazi értékeléséről). Az egyetemen benyújtott tanulmány. Megjelenés: 1749.
1747–54	Házitanító egymás után három Königsberg környéki családnál
1755	Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels (Általános természettörténet és az ég elmélete). Magiszteri fokozat De igne című írásával. Habilitáció Nova dilucidatio művével.
1756	Három tanulmány a lisszaboni földrengésről. Sikertelen pályázat a logika és metafizika professzori székre. (Az eset 1758-ban megismétlődik.)
1764	Nem fogadja el a fölajánlott poetika (Dichtkunst) katedrát.
1766	Alkönyvtáros a királyi könyvtárban.
1769	Nem fogad el egy erlangeni professzori meghívást.
1770	Nem fogadja el a jénai egyetem felajánlott katedráját. A logika és a metafizika egyetemi tanára a königsbergi egyetemen.
1781	Kritik der reinen Vernunft (A tiszta ész kritikája).
1783	Prolegomena zu einer jeden künftigen Metaphysik (Prolegomena minden eljövendő metafizikához). Kant házat vesz magának.
1784	Idee zu einer allgemeinen Geschichte in weltbürgerlicher Absicht (Az általános történelem eszméje világpolgári szándékkal). Beantwortung der Frage: Was ist Aufklärung? (A kérdés megválaszolása: Mi a felvilágosodás?)
1785	Grundlegung zur Metaphysik der Sitten (Az erkölcsök metafizikai alapvetése)
1786	Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft (A természettudomány metafizikai kezdetei) A nyári szemeszterben az egyetem rektora. Külső tagja a Berlini Tudományos Akadémiának.
1787	Kritik der reinen Vernunft – második kiadás.
1788	Kritik der praktischen Vernunft (A gyakorlati ész kritikája) Nyári szemeszter: második rektorátus.
1790	Kritik der Urteilskraft (Az ítélőerő kritikája)
1793	Die Religion innerhalb der Grenzen der blossen Vernunft (A vallás a puszta ész határain belül)
1794	A Pétervári Tudományos Akadémia tagja.
1795	Zum ewigen Frieden (Az örök békéhez)
1796	Júliusban tartja utolsó előadását.
1797	Die Metaphysik der Sitten (Az erkölcsök metafizikája)
1798	A Sienai Tudományos Akadémia tagja. Der Streit der Fakultäten (A fakultások vitája) Anthropologie in pragmatischer Hinsicht (Antropológia pragmatikus vonatkozásban)
1803	Októberben súlyosan megbetegedik.
1804	Február 12-én meghal.

1 Forrás: O. Höffe, Immanuel Kant, C. H. Beck, 1983, 302–303.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero