Boros János

Immanuel Kant

A mű felépítése

Az elme Kant szerinti szerkezetét áttekinthetjük a Kritika tartalomjegyzéke alapján. Az Előszó és a Bevezetés után a mű két fő részre oszlik, I. A transzcendentális elemtan és a II. Transzcendentális módszertan. A transzcendentális elemtan további két része A transzcendentális esztétika és A transzcendentális logika. Ez utóbbi ismét két részből áll, ezek A transzcendentális analitika és A transzcendentális dialektika. A transzcendentális esztétika az érzékiség tana, a transzcendentális logika pedig a gondolkodásé, melyen belül az analitika az elme fogalmi és ítélőképességét vizsgálja, és az esztétikával közösen azt tárja föl, hogy mire képes az emberi értelem a megismerésben, és hol vannak a határai. A transzcendentális dialektikában az esztétikában és az analitikában feltárt elmeszerkezetet teszteli, vagyis a hagyományos nagy metafizikai kérdésekre (Isten, lélek, szabadság, világ méretei) alkalmazza. A dialektika részben, mely terjedelmében a műnek több, mint felét teszi ki, Kant kimutatja, hogy az ész jogtalanul próbálkozott meg olyan tartományok feltárásával, amelyekhez nem adottak az ember számára az elmebeli képességek. Ez utóbbi fejezet egyszerre bizonyítja a hagyományos metafizikai gondolkodás tarthatatlanságát, valamint Kant tudatelméletének alkalmazhatóságát és sikerességét. A módszertanban Kant irányt kíván mutatni az elme jövőbeli helyes használatának.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero