Boros János

Immanuel Kant


A tiszta értelmi fogalmak, a kategóriák

A szemlélet számunkra érzéki sokaságot és sokféleséget közvetít, amelynek még nincs struktúrája, amely még fogalom nélküli. Az érzékiségen, tehát a látáson, a tapintáson, a halláson keresztül vagyunk kapcsolatban a külvilággal, és az érzéki adatok első struktúrájukat a térben és az időben való elhelyezkedésükkel kapják. Ahhoz, hogy az érzéki sokaságból fogalmak legyenek, eljárásokra, strukturálódásokra, szabályszerűségekre van szükség. A strukturálás egységei a fogalmak, amelyek csoportosítják az érzéki benyomásokat, és megállapítják, hogy mely benyomások tartoznak az asztal fogalmához és melyek az elefántéhoz. A fogalmak szintetizálják az érzéki sokaságot tárggyá. E szintetizálás az értelem spontán tevékenységéből ered, amely maga adja az összekapcsolás szabályait. Számunkra a gondolkodás nélkül még nem létezik tárgyi világ. Csak az a világ létezik számunkra, gondolkodó lények számára, amelyiket megismerjük. A szintézis által kialakult fogalmak azonban soha nem közvetlenül vonatkoznak a világra, hanem mindig csak közvetetten, a szemléleteken keresztül. A fogalmak diszkurzív és nem szemléletszerű, intuitív megismerést tesznek lehetővé, ahogy azt Descartes vélte.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave