Boros János

Immanuel Kant

A kategóriák transzcendentális dedukciója

Miután Kant bemutatta, hogy léteznek tiszta értelmi fogalmak, a kategóriák, és ezek milyen módon találhatók meg, következő lépésben azt is meg kell mutatnia, hogy ezek a fogalmak hogyan és milyen hatókörrel működnek, hogyan vonatkoznak a tárgyakra. Ez a lépés azért is megkerülhetetlen, mert Kant fő célja éppen az emberi megismerés védelme minden redukcionizmussal (racionalizmus, empirizmus) és szkepticizmussal szemben. Ha demonstrálni tudja, hogy az értelem tiszta működése tényleges tárgyakra, tehát a világra vonatkozik, akkor transzcendentális kritikájával valamennyi korábbi kétséget felszámol, melyet a megismeréssel kapcsolatban megfogalmaztak. Kant a következőképpen fogalmazza meg a transzcendentális dedukció feladatát: „tudnunk kell, mi módon vonatkozhatnak tárgyakra [a priori] fogalmak, ha egyszer tárgyukat nem a tapasztalatból veszik. Ezért a fogalmak transzcendentális dedukciójának nevezem azt az eljárást, mellyel megmagyarázzuk, hogyan vonatkozhatnak fogalmak a priori módon tárgyakra”.1 E vonatkozás lényege, hogy az érzékileg adott sokaságot valamilyen módon az értelem és ész, tehát az öntudat egysége által egységes rendszerbe, egyetlen ember tudásává tesszük és tudásába hozzuk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero