Boros János

Immanuel Kant

A bizonyítás módszere

Kant felfogása, hogy a szillogizmusok másodlagosak, a már megszerzett tudás utólagos megszervezésére szolgálnak. A filozófiában a premisszák megbízhatóságának garantálása a legfontosabb. Kant szerint a filozófiának azt kell megmutatni, hogy milyen úton származik a tudás saját forrásából, azaz genetikus magyarázatokat kell adnia. A matematika biztos tudást nyújt, de a filozófia nem, mert itt mindig lehetséges, hogy valaki a probléma fontos aspektusát figyelmen kívül hagyja. Ezért a filozófiai argumentációnak holisztikusnak kell lennie: minden eredményt össze kell vetni a más területeken kapott eredményekkel. A filozófiai belátásokat csak hezitációval lehet bemutatni.1 Kant hangsúlyozza, hogy A tiszta ész kritikája csak teorémáinak és bizonyításainak egészében meggyőző, azaz nem törekszik a dedukcióban arra a tisztaságra és szigorra, amelyet a tudástól – amelynek legitimitását igazolja – elvár. A filozófia igazolásai nem lehetnek olyan egyértelműek és tiszták, mint a megalapozó tudományokéi. (Itt Kant határozottan szembehelyezkedik Leibniz véleményével.) De ezek a diszciplínák nem oldják meg az alapvető filozófiai problémákat, és ezért nem filozofikusak. A filozófiai dedukció megértéséhez Henrich Kant kéziratos anyagához fordult, és a gondolkodás szintjeinek sajátos megkülönböztetését találta, a reflexiót és a vizsgálatot.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero