Boros János

Immanuel Kant

Érzékiség a moralitásban – a tisztelet mint mozgatórugó

A morális törvénynek közvetlenül kell meghatároznia az akaratot, melyet morális cselekvés esetén semmi más nem határozhat meg. Hogy ez miként lehetséges, azaz milyen logika, dinamika vagy „mechanika” szerint történik, azt Kant szerint lehetetlen megmondani, ezért pusztán arra szorítkozik, hogy megpróbálja kimutatni, miként hat az elmében a morális törvény, amikor mozgatórugóvá válik. Első lépésben megállapítja, hogy a morális törvény által meghatározott akarat hatása először negatív, hiszen letöri azokat a hajlamokat, melyek a törvény ellen szegülnek. „A morális törvény porba sújtja az önhittséget”, „megalázza az embert”,1 állítja, ugyanakkor tiszteletet ébreszt bennünk. Ez az egyetlen érzés, melynek eredete a priori. A morális törvényt követő, vagyis azáltal meghatározott szabad akarat afficiálja az érzékeket, és létrejön a törvény iránti tisztelet érzése. A morális törvény által meghatározott akarat a priori érzékelhetővé válik, betör az érzéki világba. A megaláztatás és a tisztelet együttes hatásából eredő érzést Kant morális érzésnek nevezi.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero