Boros János

Immanuel Kant


Elméleti és gyakorlati filozófia egysége

Kant az első kiadás bevezetőjében ismét bemutatja filozófiafelfogását, annak rendszerét, melyben elhelyezi kritikai műveit és sajátosan harmadik kritikáját. Felvázolja, hogy milyen szerepe van az ítélőerőnek az első két kritika által kialakított rendszerben. A Bevezetés ennek megfelelően alapvetőnek tűnhet rendszere és e mű szempontjából. Azonban mint Jochen Bojanowski a Bevezetés első felét elemző munkájában kiemeli, ez csak látszat.1 Egy Schopenhauerre visszavezethető hagyomány ugyanis kétségbe vonja a Bevezetés alapvető voltát, hiszen valójában e könyvben Kant művészet- és organizmus-elméletét mutatja be. Egyes értelmezők (pl. August Stadler) szerint Kant a bevezetőben eltereli a figyelmet a könyv fő témáitól. Ezzel szemben említhetők azok a – Wolfgang Bartuschat – felfogások, melyek szerint azt mutatja be, hogy a harmadik kritika szükségszerű tag a tiszta megismerőképesség rendszerében. Ezt a felfogást osztja Bojanowki is, aki szerint Bartuschat azon elv szerint bizonyítja tézisét, hogy a két első kritika alapján demonstrálja a természeti törvény és a szabadságból fakadó törvény közti átmenet tárgyalásának szükségességét.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave