Boros János

Immanuel Kant

A szép analitikája

Az első rész az esztétikai ítélőerő kritikája, melyben Kant az esztétikai érvényességét vizsgálja. Az esztétikai ítélőerő az érzékiségre és a szemléletiségre vonatkozik. Esztétikai ítéletek nyilvánítanak egy dolgot szépnek vagy fenségesnek. Az ízléssel rendelkező önállóan, külső befolyás nélkül el tudja dönteni, hogy mi a szép. Az esztétikai ítéletek az ízlésítéletek.1 A megismerés és a morál mellett az esztétikának is a priori alapelvei vannak. Kant transzcendentális ízlés- és művészetkritikát dolgoz ki, melyben az esztétika kritikai ítéleteinek lehetőségét vizsgálja. A világhoz való esztétikai viszonyban a racionalitás sajátos formája nyilvánul meg, mely nem vezethető vissza a megismerés vagy a moralitás racionalitására, az esztétikai kérdések sem érveléssel, bizonyítással, sem etikai elköteleződéssel nem tárgyalhatók. Mindennek ellenére Kant állítása szerint a transzcendentális esztétikai ítéletek mindenki számára ugyanúgy szükségszerűek és kötelezőek, mint a tiszta elméleti és gyakorlati ész követelményei. Ellentétben az első két kritika ítéleteivel, az esztétikai ítéletek szubjektíve és nem objektíve általánosak. Az esztétikai tapasztalat általános világ- és életérzést hordoz, az esztétika kérdése, hogy miként kapcsolható össze a szubjektivitás az általánosság és a szükségszerűség igényével.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero