A brit társadalom nyitottsága és befogadókészsége nagyszerű példákban mutatkozott meg az 1930-as években, amikor Németországban és a német megszállás alatt álló területeken antiszemita üldözést szenvedtek a zsidó emberek, köztük tudósok. Amikor az 1933-as náci hatalomátvételt követően Németországban elbocsátották a zsidó tudósokat, a brit tudóstársadalom – William Henry Beveridge (később Lord Beveridge, 1879‒1963) sürgetésére – akadémiai segélyszervezetet hozott létre (Academic Assistance Council, AAC). William Henry Beveridge-et „a jóléti állam építészeként” emlegetik, amivel politikai tevékenységének jelentőségét ismerik el. A Royal Societytől irodát kapott az AAC, amelynek munkájához neves tudósok csatlakoztak. Elnöke a Nobel-díjas Lord Rutherford lett. Az alább látható, „Kíváncsiság” címet viselő padlómozaik a királyként ábrázolt Rutherford előtt tiszteleg. A háttér mégis inkább a nukleáris fizikára, Rutherford legfontosabb felfedezéseinek területére utal. Az AAC alelnökének a szintén Nobel-díjas A. V. Hillt választották. Három másik Nobel-díjas, Sir Frederick Gowland Hopkins, Lord Rayleigh és Sir William Henry Bragg – J. B. Haldane-nel együtt – ugyancsak a szervezet vezetőségének tagja volt.