James Watt (1736‒1819) gépészmérnök, feltaláló és gyakorlott kémikus volt. Elsősorban gőzgépe miatt ismerjük a nevét. Ez egy korábbi konstrukció módosított változata; az eredetit Thomas Newcomen (1664‒1729) készítette 1712-ben. Watt Skóciában járt iskolába. Tizennyolc éves korában egy évre Londonba ment: műszerkészítést tanult. Glasgow-ban kezdte a pályáját, javította a Glasgow-i Egyetem professzorainak műszereit, végül már újakat is készített. A fizikus és kémikus Joseph Black és a közgazdász Adam Smith1 barátja lett. 1763-ban megkérték, hogy javítsa meg Newcomen gőzgépét. Ekkorra már sokat tudott a hőről és a hőátadásról. (Ezt ma a termodinamika tudománya tárgyalja.) Miután megjavította Newcomen gőzgépét, és helyreállította a működését, fontos megfigyelést tett. A gépnek a hőt, vagyis a hőenergiát mechanikai energiává kellett átalakítania, de a gép konstrukciója miatt a hőenergia nagy része veszendőbe ment. Watt változásokat vezetett be. Újításai eredményeként jóval kevesebb hő veszett kárba, ennek megfelelően pedig jóval több hasznos mechanikai energia termelődött.2 Eredeti ötletétől és első működőképes modelljétől azonban még hosszú út vezetett az ipari gépek előállításáig. Csak jelentős pénzráfordítás és több mint egy évtizednyi kemény munka után kezdődhetett el a „gőzkorszak”. Watt azonban elszánt volt, és még a kereskedelmi siker után is évekig fejlesztette a gépét. Watt és társai nem kapták meg könnyen a szabadalmakat, ahogyan a használatukért járó pénzt sem.