Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


A neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai háttere: a haszonelvűség térhódítása

Az a gondolat, hogy a boldogság és ezzel az erkölcsi jó végső forrása az élvezetre törekvés és a fájdalom kerülése – mint annyi más elképzelés – az ókori görögökre visszanyúlik. Ennek legfőbb hirdetője Epikurosz volt (Kr. e. 341–270), nézeteit a görög hedone, azaz élvezet szóból hedonizmusnak szokták nevezni. A felvilágosodás korában a boldogság összekapcsolódott a hasznossággal, ahonnan az etikai irányzat, az utilitarizmus a nevét is kapta (utilis latinul hasznos). Ezen irányzat szerint az ember racionálisan mérlegeli, hogy egy cselekedet következményei segítik-e az élvezetszerzését, és eszerint ítéli hasznosnak. A kapitalista gazdaság, a piaci verseny, a profit növelésére törekvés egyre kiterjedtebbé válásával nem meglepő, hogy az utilitarista gondolatok már a 17–18. századi brit moralisták körében megjelentek, többek között a már emlegetett Hume-nál és Hutchesonnál. A 18. század közepétől az angolszász világban már domináns morálfilozófiai irányzattá vált, amely klasszikus kifejtését Jeremy Bentham és John Stuart Mill munkáiban kapta meg. Mivel a neoklasszikus iskola közgazdasági értékelméletére is meghatározó befolyással volt, röviden meg kell ismerkednünk vele.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave