Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


Jóléti közgazdaságtan a lausanne-i és a cambridge-i iskolában

Walras számára a tiszta közgazdaságtan egyúttal a társadalmi gazdagság elmélete is volt, Marshall pedig a közgazdaságtan feladatát kifejezetten a jólét anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolta. Így nem meglepő, hogy a lausanne-i és a cambridge-i iskola második nemzedékében születtek meg azok az elgondolások, amelyek a jóléti közgazdaságtan mint elkülönült kutatási terület kialakulásához vezettek. A jóléti közgazdaságtan azután az 1930-as évektől nyert nagyobb teret a közgazdasági gondolkodásban. Samuelson (13.1. fejezet) nyomán szokás különbséget tenni régi és új jóléti közgazdaságtan között. A régi iskola középpontjában a cambridge-i, Marshall nyomdokain járó Arthur Cecil Pigou munkássága áll, míg az új iskola kiindulópontja Vilfredo Pareto tanítása. A következőkben mégis inkább a jóléti közgazdaságtant érintő műveik születésének sorrendjében először Paretóval, majd Pigou-val ismerkedünk meg, nemcsak az időrend miatt, hanem azért is, mert Pigou ismerte Pareto írásait, és foglalkozott is azokkal. Azokat a fogalmakat, tételeket elevenítjük fel tőlük, amelyek tartósan beépültek a közgazdaságtanba.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave