Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


Újkeynesiánus válaszok

Az 1970-es évek végére úgy tűnt, hogy az újklasszikusok teljesen kiszorítják a keynesiánus közgazdaságtant, azonban ahogy fentebb is utaltunk rá, a modelljeik empirikus igazolásával, a rövid távú ciklikus ingadozások magyarázatával gondok voltak. Az USA és Nagy-Britannia a szigorú monetáris politika és az állami beavatkozások visszafogása ellenére az 1980-as évek elején a világ más országaihoz hasonlóan is recesszióval küzdött. Ezek a jelenségek a közgazdászok egy részét arra ösztönözték, hogy mégis a keynesi keretekben keressen elméleti megoldást. Az újkeynesiánus közgazdaságtan (new-Keynesian economics) elnevezés 1982-ben jelent meg egy tanulmányban, amivel meg akarták különböztetni a neoklasszikus szintézistől. Utóbbi képviselőit neokeynesiánusnak is szokták nevezni, mi éppen a félreértések elkerülése végett nem használtuk ezt az elnevezést, és időben visszatekintve tartalmilag indokoltabbnak tűnik a neoklasszikus szintézis. A latin neo előtag helyett az angol (illetve a mi esetünkben a magyar) megfelelőjének a használata azt is jobban kifejezte, hogy az újkeynesizmus az újklasszikus makroökonómia Keynes-kritikájára adott válasz.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave