Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Az idő különös szerepe a tudatos érzékelésben

Elfogadhatjuk-e szó szerint ezeket a kísérleteket? Ha igen, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy amikor olyan tettet hajtunk végre, amellyel egy választ kevesebb mint egy vagy két másodperc alatt módosítunk, akkor teljesen „automataként” cselekszünk. A tudatosság kétségtelenül lassú az idegrendszer más mechanizmusaihoz képest. Magam is észrevettem eseteket, például azt, hogy reménytelenül figyelem kezemet, amint bezárja az autó ajtaját egy pillanattal azután, hogy észrevettem valamit bent az autóban, amit ki akartam venni, és akarati utasításom kezem mozgásának megállítására zavarbeejtően lassan hajtódik végre – túl lassan ahhoz, hogy megállítsam az ajtó becsukását. De tart-e ez egy egész másodpercig vagy kettőig? Ilyen hosszú idő nekem valószínűtlennek tetszik. Természetesen tudatos tudomásom a kocsiban lévő tárgyról és vele együtt a kezeimet megállító utasítás elképzelt „szabad akarata” nyugodtan bekövetkezhetne mindkét esemény után. A tudatosság esetleg csupán szemlélő, aki csak „visszajátssza” az egész drámát. Hasonlóképpen az előző eredmények alapján, ránézésre, a tudatosságnak nem volna ideje, hogy bármilyen szerepet játsszon, amikor például a teniszező üt egyet – a pingpongozóról nem is beszélve! Nem kétséges, hogy e játékok mesterei válaszaik minden lényegét kisagyi szabályozásban birtokolják szuper módon előreprogramozva. Ám hogy a tudatosság egyáltalán semmi szerepet ne játsszon az elhatározásokban, hogy mikor milyen ütést csináljanak, ezt kissé nehéz elhinni. Bizonyára sok mindent előre látnak, hogy mit csinálhat az ellenfél, és lehetséges megmozdulásaira sok előreprogramozott válasz létezik, de ez nekem hasznavehetetlennek látszik, és nehezen fogadnám el a tudatosság belekeveredésének teljes hiányát. Ezek a megjegyzések még inkább érvényesek a rendes beszélgetésre. Részben ugyan előre tudhatjuk, mit fog a másik mondani, ám gyakran kell legyen váratlan dolog a másik megjegyzéseiben, különben a beszélgetés teljesen szükségtelen volna! Bizonyára nem tesz ki két másodpercet, hogy rendes beszélgetés során valakinek válaszoljunk!

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave