Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei

Galilei és Newton dinamikája

A hatalmas áttörés, amely a tudományban a 17. században bekövetkezett, a mozgás megértése volt. Az ókori görögök csodálatosan értették a statikus dolgokat – a merev geometriai alakzatokat vagy az egyensúlyban lévő testeket (azaz amikor minden erő kiegyenlített, ezért nincs mozgás) –, de nem volt jó elképzelésük a testek mozgását szabályozó törvényekről. Egy jó dinamikai elmélet hiányzott, azaz annak a csodálatos dolognak az elmélete, ahogy a Természet szabályozza a testek helyzetében egyik pillanatról a másikra bekövetkező változásokat. Ennek oka részben (de semmiképp sem kizárólagosan) az volt, hogy hiányzott az idő elegendően pontos mérési módja, azaz egy elfogadhatóan jó „óra”. Ilyen órára szükség van, hogy a helyzetben bekövetkező változások időben pontosan jelezhetők legyenek, és így a testek sebessége és gyorsulása jól megállapítható legyen. Ezért Galilei 1583-ban tett megfigyelése, hogy egy inga megbízható időmérő eszközként használható, messzemenő jelentőségű volt számára (és a tudomány egész fejlődése számára!), mert lehetővé vált a mozgás pontos ütemezése.75 Úgy ötvenöt évvel később, Galilei Discorsijának 1638-as megjelenésével útjára indult az új tárgykör, a dinamika – megkezdődött a régi misztika átalakítása modern tudománnyá!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Fizika

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero