Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Részecskék két helyen egyszerre?

Fenti leírásomban a hullámfüggvénynek egy sokkal inkább „realisztikus” szemléletét fogadtam el, mint ami a kvantumfizikusok körében talán szokásos. Arra a nézőpontra helyezkedtem, hogy egy egyedi részecske „objektíven valós” állapotát írja le a hullámfüggvény. Ezt, úgy látszik, sok ember túl nehéz álláspontnak tartja ahhoz, hogy komolyan ragaszkodjék hozzá. Ennek egyik oka az lehet, hogy magában foglalja annak lehetőségét, hogy egyedi részecskék a térben szétterjedjenek, és ne mindig egyetlen pontra koncentrálódjanak. E szétterjedés az impulzusállapotnál a legszélsőségesebb, mert ψ ott egyenletesen oszlik el az egész térben. Ahelyett, hogy a részecskét gondolnák az egész térben szétterjedtnek, az emberek jobban szeretik a helyzetét „teljesen bizonytalannak” tekinteni, így minden, amit erről mondani lehet, az, hogy a részecske egyenlő valószínűséggel lehet bármelyik pontban. Láttuk azonban, hogy a hullámfüggvény nem csupán valószínűségi eloszlást ad a különböző helyzetekre, hanem amplitúdóeloszlást is. Ha ismerjük ezt az amplitúdóeloszlást (azaz a ψ függvényt), akkor – a Schrödinger-egyenletből – ismerjük annak pontos útját, ahogy a részecske állapota egyik pillanatról a következőre fejlődni fog. Szükségünk van a részecske e „szétterjedt” szemléletére, hogy „mozgása” (azaz ψ időbeli fejlődése) meghatározott legyen; és ha elfogadjuk e szemléletet, akkor látjuk, hogy a részecske mozgása valóban pontosan meghatározott. A ψ(x)-re vonatkozó „valószínűségi szemlélet” megfelelő volna, ha helyzetmérést hajtanánk végre a részecskén, és ψ(x)-et azután csak abszolútérték-négyzet formájában használnánk: |(x)|2.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave