Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


A téridő-szingularitások szerkezete

Idézzük fel az 5. fejezetből, hogyan nyilvánul meg a téridő görbülete az árapályjelenségben. Egy nagy test gravitációs mezőjében szabadon eső részecskék által alkotott gömbfelület az egyik irányban (a vonzó test irányában) megnyúlik, az erre merőleges irányban összenyomódik. Ez az árapálytorzulás a vonzó test felé haladva nő (7.15. ábra), fordítottan arányos a távolság köbével. Ilyen növekvő árapályhatást érez a B űrhajós, amint a fekete lyuk felé esik. Egy néhány naptömegű fekete lyuknál ez az árapályhatás óriási – messze erősebb annál, semhogy az űrhajós túlélhesse a lyuk megközelítését, a horizont átlépéséről nem is beszélve. Nagyobb lyukaknál az árapályhatás mértéke a horizontnál ténylegesen kisebb. A millió naptömegű fekete lyuknál, amely sok csillagász hiedelme szerint ott ülhet galaxisunk, a Tejút központjában, a horizont keresztezésekor egész kicsi az árapályhatás, bár ahhoz valószínűleg elegendő, hogy az űrhajós egy kicsit kényelmetlenül érezze magát. Nem marad azonban sokáig kicsi, amint az űrhajós bekerül a lyukba: néhány másodperc alatt végtelen nagyra nő fel! E gyorsan növekvő árapályhatás nem csak darabokra tépné űrhajósunk testét, de gyors egymásutánban ezt tenné magukkal a testet felépítő molekulákkal, azok atomjaival, atommagjaival, végül az összes szubatomi részecskével is! A „roppanás” így végzi utolsó pusztítását.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave