Laki János (szerk.)

A megtestesült elme a filozófia történetében

A „testi fordulat”

Bár az elme megtestesültségének (embodied mind) gondolata az utóbbi harminc év kognitív tudományában merült fel, a filozófia története során természetesen számos szerző foglalkozott ezzel a kérdéssel vagy ennek valamely változatával. E történeti előzményeket vizsgálva mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy amikor ma megtestesült elméről beszélünk, nem az elmefilozófia elme–test (mind–body) problémájára gondolunk. Nem azt a metafizikai kérdést próbáljuk megválaszolni, hogy az elme és a test azonos vagy valamilyen értelemben különböző, vagy egyáltalán milyen természetű entitás. Nem is az elme és a test közötti kapcsolatnak a „mentális okság” néven ismert változata a probléma, azaz nem az a szubsztanciadualizmus által iniciált kérdés áll előttünk, hogy hogyan kerül egymással kauzális kapcsolatba két létező, melyek egyike hangsúlyozottan nem fizikai, másika pedig csakis fizikai tulajdonságokkal és hatóképességgel bír. Bár kétségtelen, hogy ezek a kérdések ott vannak a megtestesült elme koncepciójának hátterében, a kognitív tudomány csak azt vizsgálja, milyen szerepe van a test(ek)nek az elme, s mindenekelőtt a kognitív képességek működésének alakításában.

A megtestesült elme a filozófia történetében

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 749 5

Filozófia

Az elme megtestesültségének (embodied mind) vizsgálata az utóbbi 30 év kognitív tudományának fontos részterülete, mely annak tudatosításából származik, hogy a test(ek)nek meghatározó szerepe van az elme és mindenekelőtt a kognitív működés alakításában. E felismerést gyakran előzmények nélküli revelációként mutatják be, ami a szűk értelemben vett kognitív vonatkozásában nem is alaptalan, hiszen az e diszciplínát hosszú ideig uraló klasszikus kognitivista fölfogás valóban figyelmen kívül hagyta a megismerés testi föltételeit. Csakhogy maga a kognitív tudomány összetett, sok részdiszciplínából álló képződmény, melynek az agyi mechanizmu¬sokat vizsgáló idegtudomány, kognitív, fejlődés- és viselkedéslélektan, robotika, mesterségesintelligencia-kutatás és a nyelvészet mellett részét képezi az elmefilozófia is. Míg az igaz, hogy a megtestesült elme gondolata fordulatot jelent az „első generációs” (Lakoff – Johnson 1999. 75), test nélküli kognitív tudományhoz képest, az sem tagadható, hogy a filozófiában korántsem új gondolat, hogy a lélek/ elme szimbiotikus kapcsolatban van a testtel. Az utóbbi évtizedekben tehát előállt az a zavaró helyzet, hogy a kognitív tudományban érzékelhetően radikális újítás történt, de az ugyanezen tudomány részét képező elmefilozófiában csak egy rég ismert gondolat bukkant fel. Ami a kognitív tudomány esetében valódi újítás volt, az a filozófiában egy, az ókor óta ismert hagyományhoz való visszatérés. Jelen kötet e zavar enyhítésére törekszik. A benne szereplő tanulmányok a lélek/elme és test integrált voltának különböző korok filozófusai által kidolgozott változatait elemzik, megmutatva, hogy ugyanannak az ideának különböző történeti korokban és intellektuális kontextusokban milyen típusai léteztek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laki-a-megtestesult-elme-a-filozofia-torteneteben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero