Csath Magdolna (szerk.)

Versenyképességi mozaik

A regionális versenyképesség gazdasági kapcsolatai

A regionális versenyképesség rendszerét a mikro- és a makrogazdaság versenyképességi szintje közé pozicionálhatjuk, amely fokozatosan növekvő figyelmet követel magának. Figyelmet, mert a globalizált világban a régiók versenyképessége a gazdasági növekedésnek és egyben a jólétnek is az egyik meghatározó alapja. Annoni és Kozovska szerint a regionális versenyképesség vizsgálata nemcsak tudományos kutatási kérdés, hanem politikai tervezési és cselekvési színtér is egyben (Annoni–Kozovska 2010). Mindazonáltal a regionális versenyképesség nem tekinthető csupán a mikrogazdaság és a makrogazdaság részének. El kell fogadnunk, hogy egy régió nem pusztán a területén működő vállalkozások összessége, és nem is a nemzeti versenyképesség kicsinyített változata. A régiók saját versenyképességi tulajdonságokkal rendelkeznek (Gardiner et al. 2004). A regionális versenyképesség egyik legszélesebb és legtöbbet idézett definícióját Meyer-Stamer fogalmazta meg, aki úgy véli, hogy egy régió feladata – az adott források optimális kihasználása mellett – a növekvő jövedelemtermelés, aminek hatására javul az ott élők életszínvonala (Meyer-Stamer 2008). Jól látható, hogy a meghatározás gyökerei az általános versenyképesség és a regionális jólét megvalósításához, azok kapcsolatrendszeréig nyúlnak vissza. Ezeket összekapcsolva nemcsak a termeléssel összefüggésben fogalmazza meg a versenyképesség összefüggéseit, hanem a termelékenység és az általános gazdasági teljesítmény is bekerül a vizsgálat szempontrendszerébe mint a tartós jólét meghatározó tényezője (Huggins 2003; Bristow 2005).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 758 7

Gazdaság

A versenyképesség fogalmának korunk változó, nehezen kiszámítható környezetében új tartalmat, kibővített értelmezést kell nyernie. Vizsgálatát ezért további területekre is célszerű kiterjeszteni. A cégeknek és a nemzeteknek egyre inkább versenyképessé kell válnia válságállóképességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban és a változások időbeli észlelésében és kezelésében. Ehhez innovációra, agilitásra, változtatási készségre és képességre van szükség.

E könyv tizenhárom, egymáshoz kapcsolódó, de ugyanakkor önálló életet is élő fejezetének fő üzenete éppen ez: a versenyképesség javításának kulcsa az innováció, a megújulás, a gazdasági szerkezet magas újdonságtartalmat hordozó arányának bővítése. Ebben pedig kulcsszerepet kell kapnia a humán vagyon bővítésének, és a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítésének. A versenyképesség ugyanakkor egyre inkább értékrend is: az emberek jól-létét, spirituális emelkedését és a környezeti állapot romlásának megakadályozását is jelenti. Ehhez – a mennyiségi célokon kívül – a minőség melletti elkötelezettség is szükséges.

Ez a könyv – bár sok fontos témát felvet – nem vállalhatta a nagyon szerteágazó versenyképességi témakör teljes feldolgozását. Mozaikokban ragadja meg a szerzők által legfontosabbaknak ítélt problémákat, amelyekkel kapcsolatban a gyakorlat számára is ajánlható javaslatokat is megfogalmaz. Ezzel szeretne hozzájárulni a versenyképességről zajló elméleti és gyakorlati vitákhoz, és a döntéshozók figyelmét is ráirányítani a szemléletváltás fontosságára. A könyvet vállalati szakembereknek, szaktanácsadóknak és egyetemi hallgatóknak is ajánljuk, remélve, hogy hasznosítják és tovább is fejlesztik a felvetett gondolatokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csath-versenykepessegi-mozaik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero