Putzer Petra, Józsa László

A marketinghatékonyság mérése

Hogyan mérjük a marketinget?


4.2. Mintafeladatok

  1. A vállalat az aktuális negyedévet 250 vásárlóval kezdte, amely mellé a sikeres marketingkampány révén 100 új vásárlót sikerült megszerezni. Távozott viszont 70 vásárló, akik úgy érezték, nem kaptak kellő figyelmet a vállalattól. Mekkora a vevőmegtartási ráta? Mekkora a lemorzsolódási ráta?
     
    Megoldás:
     
    Megtartott (veszélyeztetett) ügyfelek száma = 250 − 70 = 180
    CRR = 180/250 = 0,72 = 72%
    A lemorzsolódási ráta a megtartási ráta kiegészítője, így az jelen esetben: 100 – 72 = 28%
     
  1. A UPC egy adott körzetében felmérte a fogyasztói bázisát. A körzetben a 2020-as évet 11 200 előfizetővel kezdte, akik 45%-ának 2020-ban járt le az szerződése, a többieknek csak 2021 során fog. A 2020-ban lejáró szerződésű ügyfelek közül 4050 fő kötött ismét szerződést a UPC-vel, a többi más szolgáltatóhoz szerződött. Ezt némileg kompenzálja, hogy 2020-ban 3440 új ügyfelet szerzett a UPC. Mekkora a vevőmegtartási ráta? Mekkora a lemorzsolódási ráta?
     
    Megoldás:
     
    A fenti információhalmazból azt szükséges kiszűrni, hogy hány veszélyeztetett ügyfél volt összesen a periódus elején, hiszen csak ők fognak számítani, illetve az, hogy közülük hány fő maradt meg.
    Veszélyeztetett ügyfelek száma 2020-ban (akiknek ebben az évben járt le a szerződésük):11 200 × 0,45 = 5040 fő
    Közülük megtartottak száma (újra velük kötött szerződést): 4050 fő
    CRR = 4050/5040 = 0,8036 = 80,36%
    Lemorzsolódási ráta: 100 − 80,36 = 19,64%
     
  1. Egy katalógusból áruló kiskereskedő jövedelmezőségük alapján tíz tizedbe csoportosította fogyasztóit (0–10% között van a fogyasztók legjövedelmezőbb 10%-a):
     
    Fogyasztói tizedek
    0–10%
    11–20%
    21–30%
    31–40%
    41–50%
    51–60%
    61–70%
    71–80%
    81–90%
    91–100%
    Jövedelmezőségi sáv (millió dollár)
    100
    50
    25
    10
    5
    3
    2
    0
    –8
    –20
    Teljes profit %-a
    60%
    30%
    15%
    6%
    3%
    2%
    1%
    0%
    –5%
    –12%
     
    Hogy néz ki a bálnagörbe, mi mondható el az adatok alapján a fogyasztói csoportokról?
     
    Megoldás:
     
    A százalékok kumulált formában kerülnek a bálnagörbére (60, 60 + 30 = 90, 90 + 15 = 105…), így rajzolható fel a bálnagörbe, amely utolsó értéke minden esetben 100%.
     
    Teljes profit
    Forrás: saját szerkesztés
     
    Ami a görbéről leolvasható, illetve a táblázatból kiolvasható:
    A legkevésbé jövedelmező 20% ki nem szolgálása a profitot 17%-kal [–5 + (–12)], 28 millió dollárral [–8 + (–20)] növelné, így a jelenlegi 167 dollár helyett (100 + 50 + 25 + 10 + 5 + 3 + 2 + 1 + 0 – 8 − 20) 167 + 28 = 195 dollár lenne.
     
  1. A vállalat 4200 vásárlójának 6800 megrendelését teljesítve 40 000 000 Ft bevételt ért el. Az ügyfélmegtartási ráta jellemzően 92%-os. Mekkora volt a vásárló élettartamérték ez esetben?
     
    Megoldás:
     
    2 képlet is szerepel a CLV fogalmánál, az adatok alapján fel kell ismerni, melyiket kell alkalmazni (mihez van adat). Jelen esetben:
    AOV = 40 000 000/6800 = 8794 Ft
    PF = 6800/4200 = 1,62 (alkalom)
    CV= 8794 × 1,62 = 14 238 Ft
    ACL = 1/(1 − 0,92) = 12,5
    CLV = 14 238 × 12,5 = 177 976 Ft
     
  1. A vállalat 800 vásárlójának 1800 megrendelését teljesítve 45 000 000 Ft a bevétel. Az ügyfelekkel éves szerződést kötnek. A 800 vásárlóból 760 kötötte újra a szerződést erre az évre. Mekkora a vásárló élettartamérték ez esetben?
     
    Megoldás:
     
    AOV = 45 000 000/1800 = 25 000 Ft
    PF = 1800/800 = 2,25
    CV = 25 000 × 2,25 = 56 250 Ft
    CRR = 760/800 = 0,95
    ACL = 1/(1 − 0,95) = 20
    CLV = 56 250 × 20 = 1 125 000 Ft
     
  1. A Neon telefonszolgáltató havonta 3690 Ft-ot számláz ügyfeleinek. Az ügyfelekhez kapcsolódó változó költséget havi 350 Ft-ra becsülik. Az 50 000 ügyfél megtartására 50 000 000 Ft-ot költött az elmúlt évben, s ennek köszönhetően a havi lemorzsolódás csupán 0,5% volt, a havi diszkontráta 1%. Mennyi a CLV?
     
    Megoldás:
     
    Mivel itt diszkontráta és különböző költségek vannak megadva, ezért a másik CLV-képletet tudjuk használni:
    Bevétel: 3690 Ft/fő/hó
    Költségek: 350 Ft/fő/hó és 50 000 000 Ft/év, utóbbit át kell számítani szintén /fő/hó formára (az ilyen feladatnál minden esetben figyelemmel kell lenni az időhorizontra, hogy havi vagy éves adatok vannak, és az eltérő időtartamot átölelő adatokat azonos alapra szükséges hozni, például havira)
    1 ügyfélre jutó költség: 50 000 000/50 000 = 1000 Ft/fő/év, ez 1 hónapra vetítve: 1000/12 = 83,33 Ft/fő/hó
    Így a haszon: 3690 – 350 − 83,33 = 3256,67 Ft/fő/hó
    Megtartatási ráta: 100% − 0,5% = 99,5% (0,995) vagy 1 − 0,005 = 0,995
    CLV = 3256,67 × [0,995/(1 + 0,01 − 0,995)] = 3256,67 × (0,995/0,015) = 3256,67 × 63,33 = 216 026 Ft/vásárló
     
  1. A könyvtár évente 3990 Ft-ot számláz ügyfeleinek. Az ügyfelekhez kapcsolódó változó költséget havi 50 Ft-ra becsülik. A 20 000 ügyfél megtartására 1 000 000 Ft-ot költött az elmúlt évben, s ennek köszönhetően csak 600 ügyfél nem iratkozott be a következő évre. A diszkontráta 4%. Mennyi a CLV?
     
    Megoldás:
     
    Bevétel: 3990 Ft/fő/év
    Költségek:
    50 Ft/fő/hó – éves szinten 12 × 50 = 600 Ft/fő/év;
    1 000 000 Ft/év, 1 főre vetítve 1 000 000/20 000 = 50 Ft/fő/év
    Így a haszon = 3990 – 600 – 50 = 3340 Ft/fő/év
    Megtartási ráta (CRR):19 400/20 000 =0,97 (97%)
    (600 nem iratkozott be, tehát 19 400 maradt meg)
    CLV = 3340 × [0,97/(1 + 0,04 − 0,97)] = 3340 × (0,97/0,07) = 3340 × 13,857 = 46 283 Ft/vásárló
     
  1. Egy online magazin 80 000 olvasót kíván elérni, amelyhez 12 000 000 Ft-os marketingköltséget terveznek. Azt feltételezik, hogy a kampánnyal végül 5000 olvasót sikerül szerezni a kezdeti igen méltányos 2690 Ft-os ajánlattal, amely a vállalatnak fejenként 200 Ft-os költséget jelent még, de a megszerzett fogyasztók CLV-je 24 990 Ft.
    1. Megéri-e az erőfeszítés?
    2. Mekkorának kell lennie a megszerzési rátának, hogy sikeresnek mondhassuk a kampányt?
    3. Legalább hány embert kell megszerezni ahhoz, hogy sikeresnek mondhassuk a kampányt?
     
    Megoldás:
     
    1. Ha a PLV > 0 , akkor megéri.
    Megszerzési ráta: 5000/80 000 = 0,0625 (6,25%)
    Induló haszon: 2690 – 200 = 2490 Ft/fő
    CLV: 24 990 Ft/fő
    Megszerzési költség (80 000 főre vonatkozik, mert rájuk költöttünk): 12 000 000/80 000 = 150 Ft/fő
    80 000 olvasó PLV-je személyenként, vásárlónként:
    PLV = 0,0625 × (2490 + 24 990) – 150 = 1567,5 Ft, mivel ez > 0, ezért igen, megérte.
     
    1. Sikeres, ha a PLV legalább 0, vagyis PLV = 0, átrendezve a PLV-képletet:
    Megszerzési ráta = (PLV + megszerzési költség)/(induló haszon + CLV) = (0+150)/(2490+24 990) = 0,005458 = 0,55%
    Vagyis 0,55%-os megszerzési rátánál már sikeres.
     
    1. A szükséges vagy elvárt megszerzési rátát be kell szorozni a megcélzottak számával. Jelen esetben:
    0,0055 × 80 000 = 440 főt kell megszerezni (meggyőzni az előfizetésről).
     
  1. Egy előfizetéses vevő átlagosan 55 000 Ft-ot költött a szerződéses 1 éves időszakban. A 22 500 ügyfél megtartására tett erőfeszítések 95 000 000 Ft-ot tettek ki az évben. A diszkontrátát 3,5%-ra becsülték. Az ügyfelek közül 20 000 fő meghosszabbította az előfizetését a következő évre is.
    A megtartás mellett fontos az új ügyfelek megszerzése is hűségakciós szerződések során. Az indulóhaszon jellemzően alacsony, csupán 3900 Ft befizetésével már igénybe vehető az ajánlat, amely ráadásul a vállalatnak 890 Ft költséggel jár. A CLV-t annyira becsülik, mint a megtartott ügyfelek esetében. Jellemzően 350 000 főt akarnak elérni és 255 000 000 Ft-os marketingköltséggel számolnak, a kampányok során általában 15 000 főt szereznek meg.
    Mennyi a CLV? Megéri-e az új ügyfelek megszerzésére tett erőfeszítés? Mennyi új ügyfelet kell minimum megnyerni ahhoz, hogy megérje a kampány?
     
    Megoldás:
     
    1. CLV
      Bevétel: 55 000 Ft/fő/év
      Költségek: 95 000 000 Ft/év, 1 főre vetítve 95 000 000/22 500 = 4222,22 Ft/fő/év
      Így a haszon = 55 000 – 4222,22 = 50 777,78 Ft/fő/év
      Megtartási ráta (CRR): 20 000/22 500 = 0,889
      CLV = 50 777,78 × [0,889/(1 + 0,035 – 0,889)] = 50 777,78 × (0,889/0,146) = 50 777,78 × 6,089 = 309 186 Ft/vásárló
       
    1. PLV > 0
      Megszerzési ráta: 15 000/350 000 = 0,0429 (4,29%)
      Indulóhaszon: 3900 – 890 = 3010 Ft
      CLV: 309 186 Ft/fő (előbb az 1. pontnál kiszámolt érték, ahogy a feladat jelzi, ugyanannyira becsülik, mint az ott kapott értéket)
      Megszerzési költség (350 000 főre vonatkozik, mert rájuk költöttünk): 255 000 000/350 000 = 728,57 Ft/fő
      350 000 ügyfél PLV-je személyenként, vásárlónként:
      PLV = 0,0429 × (3010 + 309 186) – 728,57 = 12 665 Ft, mivel ez > 0, ezért igen, megérte.
       
    1. Ha a PLV = 0, akkor már megérte a kampány, ekkor a megszerzési ráta:
      Megszerzési ráta = 728,57/(3010 + 309 186) = 0,0023 (0,23%)
      Minimálisan megszerzendő ügyfelek száma: 0,0023 × 350 000 = 805 új ügyfelet kell minimum megszerezni
 
  1. Az elmúlt évben egy biztosító 14 millió Ft-ot költött 6480 új fogyasztó megszerzésére. Az év elején meglévő 15 489 ügyfélkapcsolatból csak 8795 maradt meg a következő évre, annak ellenére, hogy 1 500 000 Ft-ot költöttek év közben az ügyfelek megtartására. Mennyi az átlagos megszerzési költség? Mennyi az átlagos megtartási költség?
     
    Megoldás:
     
    Átlagos megszerzési költség = 14 000 000/6480 = 2160,49 Ft
    Átlagos megtartási költség = 1 500 000/8795 = 170,55 Ft
    Majdnem 13-szor drágább az új ügyfél megszerzése ennél a vállalatnál, mint a meglévők megtartása.
 
  1. Az elmúlt évben egy vállalat 35,5 millió Ft-ot költött új ügyfelek megszerzésére, míg legnagyobb versenytársa ennek csak 80%-át. A vállalat 8800 új ügyfelelt szerzett ennek eredményeképp, míg a versenytársa 1000 fővel kevesebbet. A meglévő ügyfelekre is odafigyeltek, összesen 44 500 000 Ft-ot költöttek a 80 200 ügyfél megtartására, akik közül csupán 3% morzsolódott le. A versenytársa 85 490 ügyfélkapcsolatából csak 83 950 maradt meg a következő évre, annak ellenére, hogy az többet, 55 000 000 Ft-ot költött meglévő ügyfeleire.
    Melyik vállalat volt költséghatékonyabb a megszerzési és megtartási költségeket tekintve?
     
    Megoldás:
     
    Megszerzési költség:
    Vállalat: 35 500 000/8800 = 4034 Ft/fő
    Versenytárs: 28 400 000/7800 = 3641 Ft/fő
    (35 500 000 × 0,8 = 28 400 000 Ft-ot költött, 8800 – 1000 = 7800 főt szerzett meg)
    Megtartás:
    Vállalat: 44 500 000/77 794 = 572 Ft/fő
    Megtartási ráta: 97%, így a megtartott ügyfelek száma: 80 200 × 0,97 = 77 794 fő
    Versenytárs: 55 000 000/83 950 = 655 Ft/fő
    A megszerzés esetében a versenytárs költséghatékonyabbnak bizonyult (fejenként 393 Ft-tal kevesebbet költött új ügyfél megszerzésére), míg a megtartásban a vállalat szerepelt jobban (fejenként 83 Ft-tal kevesebbet költött ügyfelei megtartására) annak ellenére, hogy a vállalat megtartási rátája némileg alacsonyabb volt (97%), mint a versenytársáé (83 950/85 490 = 0,982, vagyis 98,2%).

A marketinghatékonyság mérése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 671 9

A marketing és az értékesítés egymástól elválasztatlan, viszont a teljesítményük mérésének időhorizontja markánsan elkülönül egymástól. Amíg az értékesítés eredményei azonnal láthatóak árbevétel formájában, addig a marketing-erőfeszítések eredményeit gyakran csak hónapok, akár évek múlva lehet lemérni – tradicionálisan pénzügyi mutatókkal. Üzleti tervek kialakításánál viszont elengedhetetlen, hogy a megfelelő információk, adatok alapján hozzunk stratégiai döntéseket, ehhez viszont szükséges a múltbeli tapasztalatok marketingszempontból történő számszerűsítése. Ezzel az aktuális problémakörrel foglalkozik a könyv, amelyet minden gyakorló és készülő közgazdásznak jó szívvel tudok ajánlani.

Hoffmann Tamás ügyvezető igazgató, Lafarge Cement Magyarország Kft.

Mind az elmélet, mind a gyakorlat oldaláról újra meg újra felmerül a kérdés: mérhető-e a marketingteljesítmény, és ha igen, hogyan? Bár a marketinggel foglalkozók jelentős része szeretné mérhetetlenné tenni például a reklám vagy az értékesítésösztönzés sikerességét, szerencsére egyre többen vannak, akik szerint a marketingteljesítmény és -eredményesség – bizonyos korlátok mellett – meghatározható. Ezért tetszett nekem, a pénzügyekkel és kontrollinggal foglalkozó egyetemi kutató-oktatónak a szerzőpáros könyve, amely a lehetséges módszerek széles tárháza. Az elméleti felvezetés és a gyakorlati példák sora lehetővé teszi a marketingkontrolling gondolatának megértését és gyakorlati alkalmazását. Jól hasznosítható szakkönyv az egyetemi oktatás és a mindennapi gyakorlat számára egyaránt.

Dr. habil Tatay Tibor egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/putzer-jozsa-a-marketinghatekonysag-merese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave