Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Amit a testbeli elme metafizikájáról biztosan tudunk

Tudjuk, hogy nem dualista. A testbeli elme nem azt mondja az elméről, hogy egy része (akár a nagyobb része) testbeli, de lehetséges, hogy egyes vonatkozásai meglennének test nélkül is. Ez a gondolat nem volna érdekes. A testbeli elme csak akkor izgalmas filozófiailag, ha az elméről mint olyanról (öntudattal, kváliával, intencionalitással, minden jóval együtt) állítja azt, hogy a testben valósul meg, és csakis így valósulhat meg. Ezzel pedig az alapvető descartes-i érv fő premisszája elfogadhatatlan számára. „El tudom gondolni, hogy nincs testem (míg nem tudom elgondolni, hogy nincs gondolkodásom)” – kezdődik az érv, amellyel például oda juthatunk, hogy testnek és elmének eltérő modális tulajdonságai vannak, következésképpen a kettő nem lehet egyazon szubsztancia. A testbeli elme metafizikusa azonban kénytelen azt mondani, hogy „nem, nem tudom elgondolni, mert bármi, ami képes arra, hogy gondolkodjon, az testi”. Így, függetlenül attól, hogy következik-e az elgondolhatóságból lehetőség, a descartes-i érv nem konkluzív.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave