Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Szituációelmélet

Ha megfelelő szituációfogalomra kívánunk szert tenni, nem kell a „helyzet” kifejezés körüli intuícióinkra támaszkodni, és nem is szükséges csupán a jórészt szintén intuitív egzisztenciálfenomenológiai szóhasználatra – mondjuk, Sartre-ra – hagyatkozni, hiszen a nyolcvanas évektől kezdődően Jon Barwise és John Perry közös munkájának köszönhetően egy technikailag is jól működtethető elgondolás áll rendelkezésünkre. Ez szituációelmélet és szituációs szemantika néven ismert. Klasszikus opusza Barwise és Perry Situations and Attitudes című könyve (1983), valamint egyes gondolataiknak a szerzőpáros által közzétett újragondolása (Barwise és Perry 1985), és külön-külön megjelentetett tanulmányaik, amelyekben a téma egyes aspektusait teszik specifikusabb vizsgálódás tárgyává (Barwise 1989, Perry 1993). Lényeges pontokon járult hozzá az elmélet mostani szempontból releváns vonatkozásainak kidolgozásához Keith Devlin információelméleti megközelítése (Devlin 1991). Barwise és Etchemendy a szemantikai paradoxonok problémájára (Barwise és Etchemendy 1987), Barwise és Seligman az információs csatornák technikai elméletére (Barwise 1993, Barwise és Seligman 1997), Mares és Restall a filozófiai logika, különösen a releváns logika szemantikai kérdéseire alkalmazza a szituációelméletet (Mares 2004, Restall 1996), és ezek az alkalmazások is mind újraárnyalják az eredeti szituációfogalmat.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave