Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Bevezetés

Az élet állandó kommunikáció. Az élőlény folyamatosan kommunikál külső és belső környezetével. Az éhség, a szomjúság informálja az élőlényt aktuális testi kondícióiról, ahogy az öröm és a fájdalom is. Ezek kommunikatív tartalmak. A vizuális, taktilis és egyéb tapasztalatok szintén kommunikatív tartalmak, amelyek a külső környezet fejleményeiről tájékoztatják az élőlényt. Amit információnak hívunk itt, az nem más, mint az élőlény külső és belső környezetével folytatott kommunikációjának elemi egysége. A kommunikáció itt információk szakadatlan áramlása. Jelen tanulmányban egy olyan vállalkozás körvonalait igyekszünk bemutatni, melynek célja, hogy feltárja a tudatosság mint szubjektív, élményszerű és fenomenális tapasztalat eredetét a természeti világban. Hosszú távon arra igyekszünk fényt deríteni, hogy a fenomenális tudatosságként értett tudatosság az élővilág mely szerveződési szintjén – mely komplexitási fokán – bukkan fel, és miért. A tudat vagy tudatosság legalsóbb fokára vagyunk kíváncsiak, amelyet a vonatkozó kutatások „minimális elmének” (minimal mind; Torley 2007, Huebner 2011) is neveznek – vagy éppen „minimális tudatnak” (minimal consciousness; Ginsburg és Jablonka 2019) vagy „magtudatnak” (core consciousness; Damasio 2010). A vállalkozás egyik irányadó gondolata az az elképzelés, hogy a tudat nem más, mint az élőlény külső vagy belső környezettel folytatott kommunikációjának egy magasabb foka.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave