Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


A tapasztalat mélyrétegeinek fenomenológiai feltárása Husserlnél

Husserl két általános utat is kínált a tudat legalsóbb szintjének megközelítéséhez: 1) a saját tapasztalat „leépítő” (Abbau) módszerű elemzése, amikor a tudat magasabb rétegeit és struktúráit megpróbáljuk eltávolítani, hogy az alacsonyabb, egyszerűbb rétegek és struktúrák hozzáférhetővé váljanak; 2) a másik pedig az interszubjektív tapasztalat, a többi szubjektum filozófiai elemzésének területe, azon belül is mindenekelőtt a gyermekek és az állatok fenomenológiai vizsgálata.1 Ezekben a megközelítésekben különleges jelentőségre tesz szert a testiség problémája; a saját tapasztalat reflexív analízisében közvetetten, általában az idegen és speciálisan az anomáliás2 idegen (értsd: állati és/vagy gyermeki) szubjektumokra vonatkozó interszubjektív tapasztalatok esetében pedig közvetlenül. Az előbbi azt jelenti, hogy a saját tapasztalat elemzésében megtehetünk néhány lépést anélkül, hogy hivatkoznunk kellene a testiségre, az viszont egy bizonyos ponton elkerülhetetlenül bejelentkezik a saját tapasztalat vizsgálatában, mint ami nélkül saját magunkat és élményszerű tapasztalatainkat sem érthetjük meg konkrét módon. Az utóbbi pedig azt jelenti, hogy az interszubjektivitás már a kezdet kezdetén is feltételezi a testiséget; az interszubjektív tapasztalatok csak a testiség tapasztalata és konstitúciója alapján tudnak megjelenni és bejelentkezni a tudatba.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave