Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Nonkontemplatív értelem és Ryle utáni intellektualizmus

Ám hogyan lehetséges értelmes cselekedet kontempláció nélkül? Nem kell előzetesen megfontolnom, amit cselekszem, ahhoz, hogy az értelmes cselekedet legyen? A Ryle nyomán kibontakozó antiintellektualista hagyomány szerint ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell húst sütni, nincs szükségünk arra, hogy tudjuk, mi a hússütés módja – legalábbis olyasfajta propozíciók formájában, mint például: „A Maillard-reakció során a hús minimum 140 °C-ra hevített felszínén található monoszacharidok és aminosavak reakciójaképp melanoidinek képződnek.” Épp elég, ha látjuk, hogy a hús már aranybarnára sült, és így késznek tekinthető. A Budáról Pestre jutásnak persze feltétele, hogy tudjuk, hol van egymáshoz képest Buda és Pest, de egyrészt ez a fajta tudásunk nem feltétlenül propozicionális (az állatok propozíciók ismerete nélkül is képesek tájékozódni), másrészt ebben az esetben is fontosabb, hogy képesek legyünk eljutni egyikből a másikba, azaz fel tudjunk szállni a metróra, át tudjunk hajtani/sétálni valamelyik hídon, netán át tudjuk úszni a Dunát. Mindez pedig a testi valónkban gyökerező készségek, képességek aktiválásán múlik, nem pedig valami testen kívüli/túli elme kapacitásainak eredménye.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave