Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


A megtestesült elme és radikális megközelítései

A megtestesült elme fenomenológiai gyökereiből kiinduló enaktív megközelítés először a Varela, Thompson és Rosch által jegyzett kötetben nyert explicit megfogalmazást (Varela et al. 1991). E szerint a megtestesült jelző két szempontot emel ki: „Először, hogy a kogníció azon tapasztalatoktól függ, amelyek abból adódnak, hogy különféle szenzomotoros képességekkel rendelkező testünk van; másodszor, hogy ezen individuális szenzomotoros képességek egy átfogóbb biológiai, pszichológiai és kulturális kontextusba ágyazottak.” Az enaktív megközelítés röviden két állítás mentén határozható meg: „(1) a percepció nem más, mint perceptuálisan irányított (guided) cselekvés, valamint (2) a kognitív struktúrák azon visszatérő szenzomotoros mintázatokból állnak elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a cselekvést a percepció irányítsa” (Varela et al. 1991: 172 skk.). Vagyis a megközelítés a percepciót többé nem a befogadás, mint inkább az aktív formálás folyamataként, a cselekvést meghatározó folyamatként ragadja meg, amely így, a cselekvéssel összekapcsolva olyan szabályszerűségeket teremt, amelyek meghatározóak kognitív kapacitásunk szempontjából.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave