Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


A fogalom-empirizmus meghatározása

A fogalom-empirizmus a brit empirizmus szemléletének újragondolására épül, a kogníció megtestesült szemléletét képviselő kognitív tudomány fejleményei alapján. Az empirizmus ismert tézise szerint a megismerés elsődleges forrása a tapasztalás, a világról való tudás valójában érzékelés útján szerzett ismeret. A gondolkodásnak csupán a tapasztalatból származó ideák lehetnek tárgyai, a fogalmak pedig nem veleszületettek, hanem tanultak. Hume szerint az ideák a benyomásokból származnak, illetve azok képmásai vagy másolatai (Hume 1748. II.). A fogalom-empirizmus olvasatában azt, amit Hume ideának nevez, fogalomnak nevezhetjük, és azt, amit benyomásnak, a perceptuális reprezentáció terminusával írhatjuk le. A perceptuális reprezentációk a fogalmak oksági előfeltételei. A fogalmak nem léteznének, ha nem lennének elérhető perceptuális reprezentációk, amelyek az érzéki tapasztalás benyomásainak másolatai. Ez a gondolatmenet vezet a fogalom-empirizmus legfontosabb téziséhez: „Minden (emberi) fogalom perceptuális reprezentációk kópiája vagy ezek kombinációinak másolata” (Prinz 2002: 108).

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave