Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Kísérleti bizonyítékok

Gibbs, a testesült kogníció nagymestere számtalan kutatást foglal össze kritikai áttekintő művében (Gibbs 2017), de végeredményben ő is a pozitív bizonyítékok csapdájába esik: az, hogy eredmények egész sora konzisztens egy adott elmélettel, nem jelenti, hogy az elmélet igaz. A magas szintű kogníció (nyelv, döntéshozatal stb.) és a szenzomotoros rendszerek közötti interferenciahatások jól ismertek, és régi, nagy témái a kísérleti pszichológiának, mint amilyen a Simon- (Simon és Rudell 1967) vagy a Stroop-hatás (Stroop 1935). Az utóbbi esetben például egy tanult, kulturális alapjelenséget (az olvasást) modulál egy észlelési zavarkeltés (ti. a betűk színe). Az információfeldolgozó rendszerek egymásra hatása ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a műveletek levezethetők az egyik vagy másik működésből, vagy hogy az egyszerűbből kellene levezetni a bonyolultabbat – vagy hogy egyáltalán komputációsan vagy bármilyen más értelemben az észlelés törvényszerűen és feltétlenül lenne az egyszerűbb, elemibb funkció. A testesültség mellett nemcsak nyelvi interferenciahatásokkal, hanem idegtudományi kísérletekkel is előszeretettel érvelnek. Mindazonáltal a pozitivista szemezgetést már mások is szóvá tették ez ügyben is (Casasanto és Gijssels 2015).

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave