Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Az absztrakció ígérete: szenzomotoros metaforák

A fent bemutatott kutatásokból jobbára azt láthattuk, hogy a testesültség mellett felhozott bizonyítékok nem perdöntők, másként is megmagyarázhatók, illetve nem cáfolják az absztrakt szimbólumokon alapuló információ- és nyelvfeldolgozás modelljeit. Mindazonáltal a legtöbb adat magát a testesültséget sem cáfolja, inkább a mellette felhozott érvek nem állják meg a helyüket. Vajon milyen kísérlet falszifikálhatná a testesültség elméletét? Úgy tűnik, a testi tapasztalatokra utaló nyelv valóban aktiválja a megfelelő szenzomotoros területeket, ha ok-okozati státuszuk kérdéses is. Az elmélet szerint azonban ahhoz, hogy absztrakt fogalmakra tudjunk gondolni (elméletek), a rájuk vonatkozó metaforikus leképezésekben a megfelelő forrástartományoknak (épületek) párhuzamosan aktiválódniuk kellene. Vagyis a testi élményekre utaló metaforikus szavaknak ugyanúgy be kellene kapcsolniuk a szenzomotoros területeket, mint ha szó szerint használnánk őket. Ha efféle aktivációk nem figyelhetők meg, a testesültség nem szolgálhat magyarázattal az elvont fogalmak belső struktúráját és tartalmát illetően, és így nem válhat a fogalmi rendszer és az elme átfogó kognitív magyarázóelméletévé.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave