Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Tudattalan és test

Thomas Fuchs vizsgálódásai nemcsak tematikusan különböznek a freudi tudattalan felfogásától, hanem az elméleti keret tekintetében is. Láttuk, hogy Freud élesen elválasztja a test és a tudattalan fogalmát, mégpedig azért, hogy ne essen vissza a korábbi felfogások „naivitásába”. Fuchs éppen ellenkezőleg jár el, és a klasszikus pszichológiai tudattalan-felfogások szinte mindegyikével szembehelyezkedve a tudattalant elválasztja az intrapszichés folyamatoktól, és újra a testhez köti. Nála azonban már nem a materiális vagy biológiai testről van szó, hanem a test egy fenomenológiai felfogásáról, ami elsősorban is a testi világon létünket jelenti.1 Fuchs esetében még azt is érdemes megemlíteni, hogy gyakorló orvosként és pszichiáterként nem pusztán elméleti-fogalmi kereteket dolgoz ki, hanem konkrét esetleírások és a fogalmi újdonságok empirikus alkalmazása révén közvetlen kapcsolatot teremt egyrészt elmélet és egyes konkrét esetek, másrészt elmélet és terápia között. Megközelítését a következő négy fogalmi aspektus mentén mutatom be: (1) a test birtoklása és a testként létezés különbsége; (2) a testi világon lét mint az emberi egzisztencia pszichén kívüli léte; (3) a testi emlékezet; (4) a testi tudattalan.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave