Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Testemlékezet

A kognitív idegtudomány egyik legfontosabb felfedezése az elmúlt évtizedekben a memóriarendszerek különbségének megállapítása volt.1 A procedurális memóriarendszer az implicit emlékezet képessége, vagyis szokások, mozdulatsorok, tanult viselkedések tárháza; ezzel szemben a deklaratív memória az a képességünk, hogy elszigetelt információkat vagy időben jól lokalizálható eseményeket fel tudunk idézni. Az előbbi többnyire a test habituális képességeihez köthető, az utóbbi inkább az elme kognitív oldalához. A felfedezés azonban semmiképpen sem teljesen új. Újdonsága inkább abban áll, hogy a kétféle emlékezeti rendszert kísérletileg pontosabban lehetett azonosítani és működésüket elkülöníteni. A XIX. században Maine de Biran, Félix Ravaisson és főként Henri Bergson már behatóan tanulmányozta a test habituális képességeit mint egyfajta sajátos emlékezeti rendszert. Bergson különbségtétele emlék-kép (souvenir-image) és szokás-emlékezet (mémoire habitude) között elsőként hozza világos fogalmi alakra a kétféle emlékezet különbségét: az első egy szándékos és reprezentáló jellegű emlékezet, a második egy önkéntelen és passzívan zajló emlékezeti mód. Az Anyag és emlékezet című mű egy helyén ezt olvassuk:

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave