Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Testi tudattalan

A testemlékezet mint külön emlékezeti forma bemutatása már előkészíti az utat a tudattalan testi változatának kidolgozása felé. A testi tudattalan ezek szerint nem pusztán a szomatikus folyamatok lecsapódása a tudatban (elsősorban ösztönkésztetések, drive-ok, ingerek stb. megjelenése átalakult formában). A testi tudattalan sokkal inkább a világon-létünkkel kapcsolatos tapasztalati mező sajátos megformáltságára és sematizáltságára utal. A testi tudattalan nem a zsigerek szintjén működő test bejelentkezése a tudatba, hanem az értelmes tapasztalatok állandó hátterét képező horizont. A testi tudattalan nem a fiziológiai működések lenyomata, hanem a világon-lét „sűrűsödési pontjainak” a közege. A tudattalannak ez a testi emlékezetre alapuló formája az egyén történetével függ össze, de olyan távoli múltba nyúlik vissza, amely gyakran már túl van a felidézhetőségen – ahogy Merleau-Ponty fogalmaz, egy olyan múltra utal, amely sohasem volt jelen. Más szóval nem a jelenben is létező, de a tudat számára hozzáférhetetlen biológiai folyamatokra utal, hanem az elmúlt tapasztalati történet képességekké, diszpozíciókká, sémákká, érzékelési és tapasztalási mintázatokká, habitusokká sűrűsödött horizontjára.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave