Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Bevezetés

Jelen írás a „testi fordulatról” szól (Sheets-Johnstone 2009), illetve arról a különös mozgásról, ahogy a filozófia, a kultúra, a gondolkodás újra és újra elfordul a testi tapasztalástól, majd visszafordul a testhez. Nevezzük ezt a jelen kötet tematikájához illesztve exbodiment/embodiment mozgásnak. A szövegben kritikus álláspontot szeretnék megfogalmazni a „megtestesült elme” (embodied mind) kognitív koncepciójával kapcsolatban. Amellett fogok érvelni, hogy az átélt tapasztalásban nem egy előzetesen adott elme testesül meg, tehát elsődlegesen nem egy embodiment, avagy hagyományosabb fogalommal élve „inkarnációs” mozgás zajlik, sokkal inkább egy fordított folyamattal találkozhatunk. A tudatosodó tapasztalat az eleven, affektív és reszponzív testi élmény telítettségéből való visszavonulásban, annak távolításában, reflektálásában ölt alakot, és ez a folyamat inkább „exbodiment”-ként, „exkarnáció”-ként írható le. Szeretném megmutatni, hogy mind az exbodiment/exkarnáció, mind az embodiment/inkarnáció folyamata a tapasztalat szerveződésének sajátos, kétirányú mozgásaként is értelmezhető, és a filozófiai figyelemnek érdemes e kettős redukciós dinamikára, exkarnáció és inkarnáció ritmusaira reflektálnia.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave