Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Az intencionalitás visszája és a reszponzív differencia

A reszponzív fenomenológia álláspontja szerint a test affektivitása megelőzi és motiválja a tudat intencionalitását. A tudat válasz egy primordiális affektív érintődésre, provokációra. Ez a gondolat kimozdította helyéből a fenomenológiai gondolkodást kezdettől meghatározó struktúrát, átforgatva azt „valami másba” (Lévinas 1974, Waldenfels 1998/2005). A klasszikus fenomenológia központi gondolata az intencionális struktúrája: a tudat mindig tárgyra irányul, valamit valamiként azonosít, prezentál. Ezáltal objektív, harmadik személyű rendet, normalitást teremt: dolgokat, nyelvet, szabályokat, jogot, morált, igazságosságot és tudományt. E tárgystruktúra tapasztalati képződésének leírása a fenomenológia központi feladata. Azonban a tudat intencionalitása, rendteremtő aktivitása túlnyúlik határain: egészleges tárgystruktúrára törekedve zárójelezi a testi-affektív tapasztalatok jelentős részét, ugyanakkor „többet vél” annál, mint amit tapasztal (Ullmann 2010: 257). A tudatos aktivitás tárgyiasító, univerzalizáló, totalizáló munkája nyomán el tudunk igazodni saját kultúránkban, rendet, igazságot és kiszámíthatóságot remélhetünk, ugyanakkor e tevékenység eredményeképpen kimerülhetnek azok az egyedi, szinguláris helyzetekben felfakadó affektív források, amelyek értelmet adnak a rendszerképzésnek.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave