A biológiai és a kulturális organizáció evolúciós folytonosságának koncepciója magába foglalja azt a feltételezést is, hogy mind az állati protokultúra, mind az emberi kultúra kialakulása meghatározott genetikai változások következménye. Összefüggés van (lehet) az egyes kulturális jegyek és az adott organizmus genetikai architektúrája között. Ez a koncepció bizonyos szempontból speciális esete egy általánosabban megfogalmazott kérdésnek, mégpedig annak, hogy az állatok és az ember szociális tulajdonságai és a gének között milyen kapcsolat van. Ezzel az általánosabb kérdéssel foglalkozik a szociobiológia néven ismert tudományos irányzat (Hamilton 1964; Trivers 1971, 1985; Wilson 1975), amely az utóbbi évtizedekben hatalmas vitákat váltott ki (Sahlins 1976; Caplan 1978; Kings’ College Sociobiological Group 1982). Az állatokkal kapcsolatos kérdésekben (például hogyan jelentek meg a csoportok kialakulását elősegítő, a fajtársak közötti együttműködést, egymás segítését szolgáló magatartásformák) alapvetően egyetértés van, csupán a konkrét mechanizmusok fölött folyik vita. Az emberi kultúra kialakulását és jelenlegi mechanizmusait illetően viszont nincsen egységes álláspont, s a szélsőségeket a kultúra döntően genetikai determinációja és a kultúra biológiai tényezőinek teljes elutasítása jellemzik.