Teleki Szidalisz Ágnes: Szív-ügyünk • A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei
›
V. A szívkoszorúér-betegség következményei az egyén életében – az életminőség területei
›
4. Az alkalmazkodás mindennapjai – az öngondoskodás feladatai
›
4.3. Szabadidős tevékenység, utazás

4.3. Szabadidős tevékenység, utazás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabadidős tevékenységek, utazások, nyaralás kapcsán hangsúlyozandó, hogy e lehetőségek – a szélsőségek kerülésével – ugyanúgy nyitva állnak a koszorúér-betegséggel élő személy számára, mint betegsége (akár akut koronáriaeseménye, műtéte stb.) előtt. A szív teljesítőképességének változása, valamint az esetleges szövődmények (szívritmuszavar, a vérnyomás instabil változása, a vízháztartás zavarai) kapcsán azonban javasolt a kezelőorvossal való egyeztetés az úti cél vagy tervek megválasztása kapcsán, különösen is az első hónapokban, és akár később is, a tervezett utazás előtt 3-4 héttel egy kontrollvizsgálat beiktatása javasolt. Ezzel együtt a szívsebészeti beavatkozást követő 2-3 hónapban javasolt a hosszabb utazások kerülése. A nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődő stressz (amit például a zsúfolt program is okozhat) szintén kerülendő. Fontos szempont, hogy van-e jelentős éghajlat- vagy magasságbeli különbség a lakóhely és a nyaralóhely között – a szélsőséges változás megterhelheti a szervezetet. Mind a szélsőségesen hideg, mind a forró párás éghajlat megterhelő lehet, különösen, ha néhány óra különbséggel – például egy repülőút után – éri a szervezetet a változás; hasonlóképp például hegyvidéki utazások kapcsán, amennyiben a magasságbeli különbség 1500 méter vagy több, a fizikai aktivitást enyhe intenzitással javasolt kezdeni, és fokozatosan szoktatni hozzá a szervezetet az eltérő körülményekhez. Tengerparti utazások esetén az esetleges hideg tengeri levegő, az árnyék nélküli intenzív napsütés, valamint a nedves vagy süppedős tengerparti homokban való nehezebb mozgás jelenthet megterhelést. A műtéti sebeket a sebgyógyulás után is érdemes a direkt napfénytől védeni. Amikor a seb fehér, vonalszerű heggé válik, érheti nap; előtte barnásan elszíneződhet napfény hatására. Minden esetben az alapszabály, hogy a megterhelésre utaló testi tünetek (például légszomj, angina pectoris stb.) esetén meg kell szakítani az aktuális tevékenység végzését, és pihenőidőt szükséges beiktatni. Szintén fontos figyelembe venni az időzónák közötti különbségeket. Amennyiben egy-két órás időeltolódásnál többel jár az utazás, a megérkezés után javasolt egy-két könnyebb, pihenésre szánt nap beiktatása a programba. [207]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazás kapcsán ajánlott kiválasztani a beteg személy számára legkényelmesebb, legkevesebb megterhelést jelentő utazási módot (e tekintetben a vonat lehet a legkényelmesebb). Az órákon keresztül történő autóvezetés kimerítő lehet a beteg személy számára. A pakolás során szem előtt tartandó, hogy két könnyebb utazótáska mozgatása kisebb erőfeszítést igényel, mint egy nagy bőrönd (ami, ha gurul is, az emelése során komoly erőkifejtést igényel). Az utazási időt a sietség, kapkodás elkerülésének érdekében javasolt kalkulálni. A repülőgéppel történő utazás önmagában semmiféle veszélyt nem jelent a szív- és érrendszerre (mind a légköri nyomás, mind a levegő oxigénszintje jól kontrollált), így – az akut eseményt vagy a műtétet követő első hetek után – biztonságosan választható közlekedési eszköz. Amennyiben azonban az egyén számára a repülés maga vagy annak körülményei (reptéri ellenőrzés, poggyászkezelés stb.) jelentős stresszorként jelennek meg, javasolt más közlekedési mód választása (és a betegség akut szakaszában szintén a kezelőorvossal való egyeztetés). Az utazások, nyaralás tervezése kapcsán kiemelten ajánlott figyelni a gyógyszerszedés feladataira. Az utazás hosszához mérten (néhány további napot rászámolva) javasolt a szükséges gyógyszerek előkészítése. A gyakoribb szívgyógyszerek a világ nagyrészén elérhetők, ám ehhez szükséges nemcsak azok nevének, de a hatóanyagának feljegyzése is, vagy a csomagolás elvitele. Javasolt a kórtörténet egy példányának utazásra való elvitele is, amely tartalmazza a beteg személy diagnózisait, a korábbi orvosi beavatkozások leírását, az esetleges ismert allergiákat és a gyógyszerelés jellemzőit is. Javasolt az utazás előtt informálódni a sürgősségi ellátás lehetőségeiről a nyaralóhely környékén. [207] Ajánlott továbbá a kezelőorvossal való egyeztetés egy nitrogénspray esetleges beszerzéséről. A nitrogénspray glicerin-trinitrát hatóanyagot tartalmaz, amely ellazítja az erek izomzatát, így megkönnyíti a szív működését. Rohamszerűen kialakuló mellkasi fájdalom vagy akut szívizominfarktus esetén támogathatja a szív működését, míg a beteg sürgősségi ellátáshoz jut. [207]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A wellness lehetőségeit tekintve a szaunázás vagy a gőzfürdő alapvetően nem tiltott a koszorúér-betegséggel élők számára, azonban a szívsebészeti beavatkozást követő első 3-4 hónapban kerülendő mindkét forma. A későbbiekben is fontos továbbá a fokozatosság: a szaunázást javasolt alacsonyabb (65–70 °C) hőfokon kezdeni, az alsó padokon maradni, és a párásítást kerülni. Hangsúlyosan tilos azonban a szaunázást/gőzfürdőt követő hideg vízbe merítkezés, amely a vérnyomás és a pulzus veszélyes megemelkedését okozhatja. A test hűtése kézi zuhannyal és fokozatosan ajánlott, elsőként a lábak, majd a karok, ezt követően a mellkas és a hát hűtése. A szünetek beiktatása és elegendő ivóvíz fogyasztása fontos. [207] Gyógyfürdő, termálfürdő használata esetén szintén kerülendő mind a túl meleg, mind a túl hideg víz. Általánosságban és hangsúlyosan is szívritmuszavar fennállása esetén javasolt a meleg vízbe való nyakig belemerülés kerülése, inkább a derékig való merülés és rövid időközönként szünet beiktatása. A magas hőfokú fürdőzés az első 3-4 hónapban szintén kerülendő, mert a magas hőmérséklet az erek jelentős mértékű kitágulását okozza, ami szédülést, ájulást, vérnyomás-ingadozást válthat ki. Ritmuszavar korábbi vagy aktuális fennállása esetén az elektromos gyógykezelések kerülése szintén javasolt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében hangsúlyozandó, hogy a koszorúér-betegség nem vesz el szükségszerűen az egyén életéből semmi örömhozó, az életet elégedettséggel és értelemmel megtöltő tevékenységet vagy aktivitást. Amennyiben az egyén szem előtt tartja a mértékletességet és a fokozatosságot, figyeli és tiszteletben tartja szervezete teljesítőképességét, rövid idő alatt megismerheti teste „új” korlátait, és ezzel együtt lehetőségeit, amelynek nyomán visszatérhet a korábbi önbizalom és magabiztosság érzése. A korábban már tárgyalt előnytalálás abban is megjelenhet, hogy az egyén betegségével együtt élve megtanulja jobban értékelni azokat a szabadidős tevékenységeket, apró, de feltöltődést hozó mindennapi élményeket, amelyeket korábban természetesnek vett, ezáltal még értékesebbnek érezheti és élheti meg azokat.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave