2.1. Katéteres értágító beavatkozás (PCI/PTCA)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műtéti beavatkozások közül a megközelítőleg egy óra időtartamú katéteres értágító beavatkozást jellemzően akkor részesítik előnyben, ha egy vagy két artérián mutatható ki szűkület, és ezek az elváltozások alkalmasak a katéteres tágításra. Ezen túlmenően, a sürgős PCI tekinthető az akut koronáriaszindrómák (döntően a STEMI) azonnali és legkorszerűbb kezelésének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9.
PTCA – Mi történik a beavatkozás során?
 
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Sanofi Közös Kampánya során készült videó az értágítás folyamatát és jelentőségét mutatja be:
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek során – érzéstelenítést követően – egy katétert vezetnek fel a combverőéren (a combhajlatban) vagy az alkar verőerén keresztül (a könyökhajlatban vagy a csuklón) a koszorúérbe (az esetek 90%-ában a csuklóverőér jelenti a preferált behatolási kaput, innen történik az érfestés). Ehhez a bőrön keresztül egy rövid hüvelyt helyeznek az érbe, amelyen keresztül felvezethetők a katéterek. A beavatkozás nem altatásban történik, de az érzéstelenítés miatt az eljárás szinte teljesen fájdalommentes. A katéteren keresztül egy speciális kontrasztanyag koszorúérbe való juttatásával („koszorúérfestés”) kimutatható a szűkült vagy elzáródott érszakasz (lásd a II.2. fejezetet). Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív (nem igazolható szűkület), vagy nincs szükség/lehetőség a katéterrel történő kitágításra, a katétert (és a felvezető hüvelyt) azonnal eltávolítják, a beteg pedig akár néhány órával később távozhat az osztályról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a szűkület alkalmasnak mutatkozik a katéteres tágításra, a következő lépésben (közvetlenül az érfestés után) egy vezetődrótot vezetnek át a szűkületen, amelyen keresztül a szűkülethez vezetnek egy külön erre a célra kialakított úgynevezett ballonkatétert, majd ezt a ballont „felfújva” az elzáródott érszakaszt kitágítják. A ballonos tágítás után ezt a kitágított területet – az esetek többségében – egy hengeres fémhálóval, úgynevezett sztenttel rögzítik, stabilizálják is, így javítva a beavatkozás eredményességet (a sztentek 8–40 mm hosszúság és 2–5 mm átmérő között érhetők el, ami lehetővé teszi a szűkületnek megfelelő darab kiválasztását). Ennek során a sztentet szintén katéteren felvezetve, „összenyomott” formában juttatják el a szűkület helyére, ahol a ballonnal „kinyitva” azt a fémháló megtámasztja az érfalat (lásd a 9. kitekintő ablakot). A sztent néhány héten belül beépül az érfalba (a belső hámréteg benövi), így nem tud elmozdulni, és stabilan tartja a tágított érszakaszt. (Amennyiben sor kerül értágításra is, az ennek során beadott véralvadásgátló miatt csak órákkal később távolítható el a bőrbe [a csukló- vagy a combverőérbe] helyezett hüvely, és a betegnek – szívműködése monitorozása érdekében – 2-3 napig a kórházban kell maradnia).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A katéteres értágítás folyamatának fázisai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sima, fémötvözetből készült, nem rozsdásodó, nem mágnesezhető (így behelyezés után például MR-vizsgálat végezhető, illetve fémdetektor által sem kimutatott) sztentek mellett/helyett a leggyakrabban már úgynevezett gyógyszerkibocsátó (drug-eluting stent, DES) sztentet használnak, amelynek a felszíne egy sejtosztódást gátló anyagot (általában szirolimuszt vagy paclitaxelt) tartalmazó réteggel van bevonva, ami így valószínűbben gátolja meg az ér visszaszűkülését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A katéteres értágítás legújabb és úttörő eljárását jelenti a biológiai úton felszívódó sztent (Bioresorbable Vascular Scaffold, BVS) alkalmazása és beültetése. Ezek a polimer (poli-L-laktát) anyagból készülő, szintén gyógyszerkibocsátó sztentek a beültetésük után módosítják az artéria szerkezetét, amelynek átjárhatósága így a sztent felszívódása (kb. 2 év) után is megmarad, miközben idegen test sem marad a beteg szervezetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.
PTCA – Mit érez a beteg?
 
Tamás (55) kardiológiai kivizsgálása ismétlődő szívritmuszavarok miatt vette kezdetét. A non-invazív vizsgálatok (EKG, terheléses EKG) nem mutattak rendellenességet, Tamás kardiológusa mégis szeretett volna biztosra menni, és katéteres érdiagnosztikai vizsgálatot (PTCA) javasolt. A beavatkozásról Tamás így számolt be:
„Nekem korábban volt néhány nagyon komoly műtétem, például egyszer egy agyi aneurizma miatti idegsebészeti beavatkozás is. Azokhoz képest azt mondhatnám, ez szinte semmi sem volt. A katéterezés alatt végig a monitorokat figyeltem, miközben a kardiológusom érthetően elmagyarázta, hogy mit látok, mi van ott. A beavatkozás elején egy szikével apró sebet ejtettek a csuklómon, itt került felvezetésre a katéter. Tudom, hogy van, aki azt mondja, ez neki fájdalmas volt, vagy érezte, ahogy vezetik fel a katétert az érben; nem tudom, én nem éreztem semmit, és hát tudom is, hogy az érfal belső felén nincsenek érző receptorok. Az érfestéssel az egyik oldalon látszott, hogy tiszta minden ér, ott nem is találtak semmit. A másikon viszont hamar kirajzolódott két szűkület, amiből az egyik ráadásul egészen kiterjedt volt. Ezeket ballonnal nagyon gyorsan kitágították, és két sztent került beültetésre mindkét helyre. Amin meglepődtem, hogy ennek hatása nagyon gyorsan érződött, néhány nappal később már határozottan éreztem, hogy könnyebben veszek levegőt, és néhány héttel később megszűntek a ritmuszavarok is. A katéterezés legrosszabb, legkényelmetlenebb része talán a nyomókötés volt, amit a katéter kivezetése után a csuklóra tettek. Ez azért néhány óra után már elég kellemetlen volt, mert kevesebb vér jutott a kézfejbe, elkezdett zsibbadni, ez tényleg rossz volt. Persze pár óra után, mikor ezt már meg lehetett tenni, lazítottak rajta, másnap pedig már minden kanül vagy kötés nélkül lehettem. Egy évvel később sor került még egy katéterezésre és még egy sztent beültetésére a korábbi kettő közé. Itt már pontosan tudtam, mi vár rám, ez még könnyebb volt így, mint az első beavatkozás, és ennek eredményeként még a visszamaradt tünetek (erős terhelésre minimális nehézlégzést azért még éreztem az első katéterezés után) is teljesen megszűntek. Ennek immár 7 éve, azóta rendszeresen eljárok kontrollra, de minden alkalommal minden értékem és eredményem rendben van, és nincs semmiféle tünetem vagy problémám azóta sem.”
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave