3. A koszorúér-betegség kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó tényezők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kockázati tényezők között megkülönböztethetünk befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezőket. A koszorúér-betegség nem befolyásolható kockázati tényezői közé tartozik a nem, az életkor és a genetikai tényezők. Módosítható (vagy más néven hagyományos) kockázati tényező a magas vérnyomás, a magas szérumkoleszterin-szint, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a diabetes mellitus, a túlsúly, valamint a mozgásszegény életmód. [6] A pszichoszociális rizióktényezők (például az észlelt stressz) – az általános vélekedéssel szemben – szintén sorolhatók a befolyásolható kockázati tényezők közé – ezekről a későbbiekben részletesen szó esik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy átfogó, széles körű nemzetközi (esetkontroll) vizsgálatban a lakott kontinensek 52 országának, megközelítőleg 30 000 lakosát bevonva tettek kísérletet a koszorúér-betegség egyik úgynevezett kemény végpontja,1 a miokardiális infarktus kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők feltárására. Az INTERHEART Study eredményei szerint a teljes populáció vonatkozásában (világszerte mindkét nemet és minden életkort beleszámítva) a szívinfarktus kockázatának több mint 90%-áért kilenc rizikófaktor felelős: dohányzás, magas vérzsírszint, magas vérnyomás, diabetes mellitus, elhízás, pszichoszociális tényezők (stressz, depresszió, az észlelt kontroll alacsony szintje), nem rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a mérsékelt, rendszeres alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás hiánya. [21]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koszorúér-betegség kialakulásában szerepet játszó klasszikus biológiai kockázati tényezők (magas vérnyomás, magas szérumkoleszterin-szint, dohányzás, az elhízás és a diabetes mellitus) [22] mellett egyre nagyobb érdeklődés övezi a pszichoszociális kockázati tényezők szerepét is. Az Európai Kardiológusok Társasága által 2016-ban kiadott European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésének fontos elemeként tárgyalja a pszichoszociális kockázati tényezőket, felismerésük és kezelésük lehetőségeit is. A kiadvány kiemeli, hogy az alacsony szocioökonómiai státusz, a társas támogatás hiánya, a munkahelyen és a magánéletben megtapasztalt krónikus stressz, a hosztilitás, valamint a depresszió és a szorongás nem csupán növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, és rontja a prognózist már meglévő betegség esetén, hanem csökkenti a kezeléssel való együttműködés valószínűségét, valamint az életmód pozitív irányú megváltoztatására fordított erőfeszítéseknek is gátja lehet. [23]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos hangsúlyozni azokat az összefüggéseket, amelyeket e kiadvány is kiemel az iszkémiás szívbetegség kialakulásának többtényezős természetéről. A feltárt rizikófaktorok az esetek nagy többségében jelentős átfedésben vannak egymással, így elválasztani a biológiai/fiziológiai, a pszichoszociális és az életmóddal összefüggő tényezőket (mind a koszorúér-betegség kialakulása, mint a lefolyása tekintetében) szinte lehetetlen. Ezért fontos figyelembe venni a kockázati tényezők minél szélesebb spektrumát mind a betegség megelőzése, mind annak kezelése kapcsán.
1 A kardiológia kemény végpontnak nevezi a jól definiálható, objektíven mérhető és dokumentálható eseményeket (mint például a miokardiális infarktus), lágy végpontnak a szubjektíven észlelhető kimenetelt (például az észlelt terhelhetőség szubjektív mértéke).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave