2. A primordiális, a primer, a szekunder és a tercier prevenció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amióta hat évtizeddel ezelőtt a Framingham Heart Study kutatói megalkották a „rizikófaktor” fogalmát, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők széles körben ismertté és empirikusan bizonyítottá váltak, lehetővé téve ezzel a koszorúér-betegség vagy annak súlyosbodásának megelőzését. A beavatkozás fókusza elsősorban attól függ, hogy adott személy a koszorúér-betegség kialakulásának mely szakaszában van, így megkülönböztethetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos (primer, szekunder, tercier) prevenciót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elsődleges megelőzés az egészséges személyek életmódját, viselkedését célozza meg, annak érdekében, hogy fenntartsa és fejlessze az egészséget és megelőzze a betegségek kialakulását. Az elsődleges prevenciós módszerek gyakran kisebb-nagyobb közösségek, akár populációk tagjaként célozzák meg az egyéneket, függetlenül az egyén aktuális egészségi állapotától (például a zsírban gazdag ételek fogyasztásának csökkentése kardiológiai státusztól függetlenül javallott mindenkinek). Az elsődleges prevenció fontosságának külön nyomatékot ad, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai [16] szerint Európában a betegségteher1 60%-áért (átfedve számos krónikus betegség vonatkozásában) hét fő kockázati tényező felel: 12,8%-ban a magas vérnyomás, 12,3%-ban a dohányzás, 10,1%-ban az alkoholfogyasztás, 8,7%-ban a magas szérumkoleszterin-szint, 7,8%-ban a túlsúly, 4,4%-ban az alacsony mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint 3,5%-ban a fizikai inaktivitás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másodlagos prevenció célcsoportjai a magas kockázatú vagy már a betegség korai szakaszában lévő személyek, akiknél a meglévő tünetek felismerésével és a kockázati tényezők mérséklésével a betegség lassítása, időtartamának rövidítése, teljes kialakulásának megakadályozása a cél. A koszorúér-betegség esetében a másodlagos prevenció célcsoportjai lehetnek például a magasvérnyomás-betegséggel vagy diabetes mellitusszal gondozott személyek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadlagos megelőzés (amelynek része a rehabilitációs ellátás, lásd a III.4. fejezetet) a már kialakult betegség esetén törekszik annak következményeinek mérséklésére, a kiújulás megakadályozására, a betegség ellenére történő optimális funkcionálás elősegítésére. [17, 18]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ezen idői felosztást alkalmazva ugyanaz a prevenciós program az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos prevenció szintjén is megjelenhet. Amennyiben például az egészséges táplálkozási szokások kialakításának ösztönzése egészséges személyeknél történik, akkor elsődleges prevencióról, amennyiben például cukorbetegséggel diagnosztizált személyek képezik a célcsoportot, másodlagos prevencióról, amennyiben pedig egy akut koronáriaeseményen átesett személy étrendjének átalakításáról van szó, harmadlagos prevencióról beszélünk.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiegészítésképp megemlíthető még a primordiális és a quaterner vagy negyedleges prevenció területe is. A primordiális prevenció – megelőzve az elsődleges prevenció területét – a kockázati tényezők megjelenésének vagy kifejlődésének megelőzését jelenti (az elsődleges prevenció ezzel szemben még egészséges személyeknél ugyan, de a már meglévő kockázati tényező kiküszöbölését, csökkentését célozza). A primordiális prevenció stratégiái gyakran a közösségek, társadalmak szintjén olyan körülmények kialakítását célozzák, amelyek lehetővé teszik a betegségek megjelenésének valószínűségét növelő kockázatok elkerülését. A primordiális prevenció példája lehet a 18 éven aluliak számára az alkohol- és dohánytermékek vásárlási tilalmának jogszabályban való meghatározása, a szülők edukálása gyermekük egészséges táplálkozási szokásainak kialakítását támogatandó, vagy olyan, a fiatalok körében végzett egészségfejlesztési programok, amelyek a különböző szerek (alkohol, dohánytermékek, cigaretta) kipróbálásának megelőzését célozzák. [19]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedleges prevenció újabb fogalma – kissé eltérő tartalommal – a túlzott, illetőleg felesleges orvosi beavatkozásoknak és kezeléseknek való kitettség megelőzését célozza. Ez jelentheti az érintett betegek azonosítását, az újabb és újabb (de nem feltétlenül indokolt) orvosi beavatkozások mellőzését, ellenben olyan eljárások ajánlását, amelyek etikailag elfogadhatók. A szekunder prevenció szintjén például az újabb és újabb vagy indokolatlanul gyakran végzett diagnosztikai célú tesztelés többlet haszonnal ritkán jár, azonban megnöveli a valószínűségét a fals pozitív eredményeknek, a túldiagnosztizálásnak, a kivizsgálások sorozata pedig rontja az egyén életminőségét; a harmadlagos prevenció területén dolgozó egészségügyi szakember megelőzheti az egyén túlzott medikalizálódását, amennyiben közösen áttekintik, hogy mely (akár a hagyományos, akár az alternatív gyógyászat részeként) alkalmazott készítmények azok, amelyek nem járnak hozzáadott egészségügyi haszonnal, tehát nem ártanak, de nem is használnak stb. [20]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi tényezők – a koszorúér-betegségek kialakulásában és lefolyásában játszott szerepük okán – a megelőzés négy (primordiális, primer, szekunder és tercier) szintjén igazoltan és hangsúlyosan fontos szerepet töltenek be, így az e tényezőknek való kitettség mérséklése, akár azok kiküszöbölése – az egyén aktuális egészségi állapotától függetlenül – alapvető egészégfejlesztési célként kell megjelenjen.
1 A Betegségek globális terhe (Global Burden of Disease) index a WHO által kidolgozott mutató, amely a korai halálozás következtében elvesztett életévek és a károsodott egészségi állapotban/rokkantságban leélt évek egyesítésével standardizálva fejezi ki a betegségek megterhelő hatását, így téve lehetővé az összehasonlítást a különböző betegségek, rizikófaktorok vagy a földrajzi területek között.
2 E helyütt megemlítendő, hogy a bemutatott hármas felosztás a prevenció szintjeit tekintve elsősorban a pszichológia/egészségpszichológia sajátja. Az orvostudomány manapság jellemzően a megelőzés elsődleges (az egészséges, tünetmentes személyeket célzó) és a másodlagos (a betegség kezdeti szakaszában lévő, tünetet tapasztaló vagy akár már a betegség diagnózisát is ismerő személyeket [betegeket] célzó) szintjeit különíti el.  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave